Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

dani nemzet

ségfő egyik ágának adományozta Kenderest és környékét, A birtokot - nyilván a nemzetség kérése alapján — nem osztotta családonkénti birtokrészekre. A beiktató oklevél szerint "a TISZA MELLETTI BŐ FÖLD EGYÜTTES BIRTOKLÁSÁRA VEZETTETTEK BE *, melyért mindnyájan "valahányan vannak".tartoztak illendő módon felszerelve a ki2 rályi hadseregben harcolni. Az igy nyert ősi birtokot 127o-ben, Kun László uralkodása alatt, királyi jóváhagyással nemzetségi birtokként együtt is tartották. 127o után a munkaerőhiány, a tatárjárás o— kozta vérveszteség a nemzetség családtagjainak fluktuációja, Erdélybe történő kiköltözése» az egyes családok között létrejött viszályok miatti munkaerő szétesés és a gazdasági terhek közös viselésében, a termelőeszközök hiányosságai következtében erjedő ellentétek mi^tt gazdasági erejük meggyöngült, A közös nemzetségi birtokot a XIV,század elején kénytelenek voltak megosztani, A nemzetségi közösségben együtt kezelt birtok igy kiszakadt a nemzetségi kohézióból és családi használatba került. A tatárjárás után uj erőre kapott nemzetségi^birtoklás az egyéni feudumok fejlődésétől természetesen elmaradt, ез szükségszerűen sodródott az egyéni birtoklás felé. Előbb nagycsaládi birtokok, majd a nagycsaládon belül a rokonsági közösségek is szétváltak s ezáltal a birtok elaprózódott, A volt közösségi birtok elaprózódása, a nemzetségi és nagycsaládi ellentétek közben foJfmálódott tovább és világosan mutatja hogyan, alakultak ki az egyes birtoktestek és milyen erők hatottak rájuk. A XIV. század közepén gazdaságilag legnehezebb helyzetben 3ői István fia Miklós, azaz Kónya és családja került. Terjedelmes birtokuk érintke-. zett a IV. Béla király alatt betelepített Kipcsak-kunok, Kolbáz nemzetségének gazdaságilag megerősödő Sebes /Scybaes/ kun м

иг

я családi birtokával. Sebes kun és családja fejlett gazdagággal rendelkezett. Harcos magatartásukkal, versenyképes mezőgazdaságukkal a környező falvak meggyengült családi birtokai felett egyeduralmat gyakoroltak. Bői Miklós és fiai meghátrálásra kényszerültek és birtokrészüket 1352-ben Madaras környékén hadházi szállásukon élő Sebes kun fiainak kénytelenek voltak eladni. Lajos király 1352. szeptember 11-én az uj birtokosokat» vásárolt szerzeményi birtokukkal - vitézségükre tekin- 41 -