Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

egyenes aranyDaa szetooauoTi-oajs. s mire a. toroK. nodoltság véget ért, a politikai és társadalmi egyensúly megromlásával, Kenderes lakói ia koldusbotra jutottak. 2./ Kenderes község lakóinak éle ce a török uralom alatt. Eger vára elfoglalása előtt, 1571-1596. A török birodalom közigazgatási berendezkedése vidékünkön 1571-ig végbement. Kenderes - Simon Jakab főbirósága alatt - jelentős köz ­ségnek számított. A mai református templom körül 55 adózd házat vatt számba a török. Ugyanakkor Bánhalmán 21, Kakaton pedig 23 házat az. 1—1 templom mellett. Tehát a.mai község határán belül 3'templom és 97 adóköteles ház volt. 1571. évtől ismerjük a község lakóiról fel­88 vett első legbővebb névsort. E lakójegyzék azokat a családokat tartalmazta, akik nem rendelkeztek török kiváltságokkal, akik mag ­8 Q tartották református vallásukat és nem tértek át a mohamedán hitre. v A környék nagyobb, mezőváros jellegű községei közül csak a Nagykun­ság székhelye : Kolbáz 59, Kunhegyes 69, Karcag 55 háznépével előzte meg Kenderest ez összeirásban. A többiek kisebb lécszámmal rendel ­keztek» Kenderes 53 háznépével tehát a népesebb községek közé tartó ­zott. A török közigazgatás bevezetésével egyidejűleg megkezdődött a török uralom alá eső birtokok jogi helyzetének tisztázása. Ez időből való kenderes első magyar nyelven irt oklevele, mely 1573-ban a Pálosok és a környéken települt kisnemesi birtokosok közti széleskörű birtokvi— tanak. érdekes keresztmetszetét adja, részletesen leirva a Heves és Külső-Szolnok megye törvényszéki tárgyalását. A 172 sorból álló, 158 sorában magyar nyelvű, s mintegy 3o tanú kihallgatásáról készült jegy­zőkönyv iratte.'.ercse a keresztes hadak felkelését, a mohácsi pusztu ­lást csak utalásszerűén érinti, de a társadalmi változás, a reforma ­ció iiatása, a lakosság fluktuációja és birtokjogi helyzetének problé­mái elénk, tárulnak. A Pálos szerzetesrend a mohácsi csatavesztés atán , Borsi Jakab jobbágya révén csak egy kis foltnyi birtokot tudott - a üörök hódoltság kezdetéig - megtartani. 1552. után Borsi Jakab Egerbe menekült. A zilált állapotok, a birtokváltozások bizonytalansága ki ­- 84 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom