Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

hoz csatlakozott Losonczi Antal'szomszédos földesúr birtokait, 152?— ban pedig a Szapolyai Jánostól elpártolt Erdődi Péter kakati birtokát szerezte mag magának, mellyel földesúri hatalma megnevekedett. A török nádak győzelme után azonban, ez a földesúri birtokszerzés és а jobbágyok elnyomása elaérgesitette a földesurak, és jobbágyok, ellentéteit. A szabadság utáni vágy újult erővel feltört. A földesúri birtokokról ismételten kunsági területre költözködtek,, ahol szabadságjogaik védelmezését jobban biztosítva vélték. 1526—I53I évak jelentős fordulatot hoztak, a község éledében» melynek magértéséhez az események összefüggését keli isnermunk. A részekre szakadt ország lakói állandóan a háború és a létbizonytalanság állapotában éltek. Ferdinánd ás Szapolyai János hatalmi ellentétei, a török terjeszkedés" támadó éle, a földesurak váltakozó pártállása közben a jobbágyság összetartozása, közös érdekeik felismerése növeka dett. A három Irányból ható hatalmi célkitűzés láttán az elnyomót tak osztályöntudata, az örökös jobbágysors súlyos terhei alatt асе — lozódott, élesedett. A humanista eszméket hordozó reformációt-szigorú törvényekkel támadó Ferdinándban és az 151^. évi parasztseregek leverésében közreműködő Szapolyai Jánosban semmi bizalmuk nem volt. A törökkel szövetséget kötő, a Tiszántúlt a Tisza vonaláig megszálló. Szapolyai János iránti ellenszenvet Kenderesen 1528-ban érzékelni lehetett. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az, hogy a községen átvonuló király és kísérete elől lakói a környező nádasokba rejtőztek. Sza— rémi György — a király kiséretéhez tartozó István káplánnal — a kende— resi paróchián szállt meg éjszakára» Smlékirataiban feljegyezte,hogy az egész faluban és a lelkeszlakban egyetlen lelket sem talált. Azt tartotta valószínűnek, hogy a falu TI&J>B a török csapatok elől vette be magát ingoványos búvóhelyeibe. Feltehető azonban, hogy éppen Sza— -polyal János seregeinek közeledése elől ürítették ki a községet, s csak Heves megye, a Jászkunság bahódolása ás János engedményei ismeretében lettek a kanderesiek,' Kenderes! Mihály földesuruk pártállása következtében János király párthi^eivé. így lehetett viszonylagos békességük 1531-ig. A királyok és birtokosok versengése, a feudális anarchia megnövelte - 72 -