Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

vale Kenderes! Salássaak engedett jószágából két kunt, hogy alvihessaa, ti. királyi birtokról,"'/ Szzel Kenderes szabad paraszti erővel történő fejlődését kívánta biztositani,59 Mátyás királynak 1462-bea Giskrával kötött megegyezése idején huszita és humanista hatás sár világosan érződik a kenderest birák 1^62 április 21-i iaiéakadésában, A szabad parasztok áll ásísglalásónak védelaéaan SMutgyárgyi Mátyás és Harangi Bpál esküdtak, kanderasi birák Telekdi Miklós foldaaurrai, szemben Veres Péter és Gyulai Miklós elítélése alatt tiitakoatak, A kenderes! parasztokat "caaciveseknak",polgártársaknak nevezték és tanukkal igazoltatokét» valamint kérték aa sorozza Ókat gonosztevők és hitetieaak közé,'

0 Ugyanabban az évben történt Kenderes! Balázsnak Palóczi László országbíró, Mátyás királytól vett parancsára, az egri káptalan által Kővári birtok-részbe diktat ása, melyet 53 aranyforintért zálogba vett, s később is /oo arany forintért/ zálogban tartott, mellyel a teljes Kővári birtokrész felett ő rendelkezett. Gazdasági biztonságát 14-62-ben a Bői Bareczkkai való egyezsége novel te.Az erről szóló Heves megyei okmány Ksaderesi Balázst : Kanderasi Magyar 4l Balázsnak nevezte. A helyi viszonyokén ismerő havasi feljegyzés "a helytörténészek véleménye szarint" a leghitelesebben igazolja Kenderes! Balázsnak Mátyás király biras vezérével Magyar Saiázszsal való azonosítását, Huszi-:a-t

áborita antifaudális eszmék hatása Mátyás király a görög agyházi és haszita tanuk iránt, s a két szin alatti urvacsorázó kultusszal szambán 1462—tői engedékenyebbnek bizonyult. Sz Kenderééi Balázsnak és a kenderes! esküdteknek a jobbágyság és szabad parasztság huszitizmusa felé megnyilvánuló támogatásában és vadaiméban észrevahatően tapasztalható volt. Kenderes! Balázs a szabad parasztok támogatásának köszönhette hatalmát és a közság élete irányításának átvételét. Ezért a velük való szövetséget és kapcsolatot ápolta. Mátyás király koronázása után 1465-ben, huszita tanoktól lelkesült jobbágyokkal szabad parasztokkal és kunokkal együtt hajtotta végre a Pálos szerzetesi birtok szekularizációját, mellyel sajátmaga gazdasági potenciáját és a parasztok gazdasági megerősödését egyszerre segítette elő. Célját támogató jobbágyokkal, szabad parasztokkal és a ?á- 59,-