Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

tettel - az országos nemesek sorába iktatta. Az ősi nemzetségi birtok elidegenítése miatt a többi bői nemzetsági birtokosok azon­nal tiltakozásba lendültek. Tiltakozásuk eklatáns példája a XIV. szá­zad, közepén még meglévő nemzetsági hagyományoknak. A nemzetségek ősi birtokért folyó harcának hullámai különös erővel csaptak össze Kende­res körzetében. A kenderesi birtokper 5o esztendeig tartott. Ezt a harcot az egyik nagycsaládi birtoktest kiszakitásának ténye váltotta ki. Az erős nemzetségi összefogás azonban nemcsak a családi birtok elidegeníté­se elleni tiltakozást, nem is csupán egy másik nemzetség-ellenes of­fenzívát tükrözött, hanem a király által nemessé emelet hatalmasko ­dók terjeszkedését is gyengíteni akarta. Végső soron a királyi ado— mányu főúri birtok létrejöttét akadályozta. A nemzetségi szabadokat, a későbbi kisaemeseket ugyanis igen érzékenyen érintette a király körül felnövekvő oligarchák latifundiumainak növekedése, A peres és hatalmaskodó ellentmondások, rablások és SZÍVÓS harcok sorozatával e célkitűzést elérték, mert Sebes kun ur erejét összezúzták. A kenderesi birtok körüli bonyodalom a község érdekterületén is túl­nőtt. Résztvettek benne döntéseikkel az egyházi káptalanok és a kör­-, \ ... 6 nyezo megyek nemesi csoportjai. A kenderesi birtok eladása ellen először 1356 május 13-án tiltakoztak 7 a bői rokoncsaládok az aradi káptalan előtt, A Sebes kunok azonban bíztak a királytól kapott nemesi privilégiumokban és gazdasági erejük potenciájában. Ezért nem vették tudomásul a tiltakozást. Birtokuk Ma­daras, Karcag, Hegyes, Kenderes területétől délre, Mezőtúr határáig terjedt. Helyzeti és gazdasági energiájuk védelmet jelentett az egy­házi intézkedés ellen és a birtokot nem adták vissza. I380. december 3-én a váci káptalan, 1382. február 24-én az egri káptalan, majd I382 április 5-én ismét a váci káptalan előtt nyújtottak be igényt az ősi birtok viaszaszerzésére a bői nemesek. De ez a fáradozásuk is ered­' Я ménytelen maradt. A nevezett káptalanok hiába tiltották el Bői Ist­ván fiát, Miklóst, azaz Kónyát a birtokeladástól, hiába tiltották meg a kun vevőknek a birtokbavételt, azok a fenyegetés ellenére sem áll­- 42 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom