Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
A KÖZSÉG LAKÓINAK ÉLETE A TATÁRJÁRÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KEZDETÉIG 1241 - 1552. 1./ A tatárjárás utáni feudális viszonyok kialakulása 3,24-1 - 14-11, A tatárjárás következményei Kenderes körzetében élő népek életében a tatárjárás következményei nek felmérése több tényező vizsgálatát teszi szükségessé. A tatárjárás magyarországi eseményei a legujabbkori történetírásban az ál ta— lános összefüggések áttekintésével többnyire tisztázódtak.' 1 ' A községenkénti feldolgozással a részletkérdések és a polgári történetírás tévedései jobban ellenőrizhetők. Nem kétséges a pusztítás nagysága. A magyar falvak teljes pusztulásáról rajzolt félelmetes kép azonban sok túlzást és romantikus szemléletet tartalmazott. Magyarországon felvonuló Batu kán csapatai - a győztes mohi csata vitán - a Tisza jobbpartján, szabad portyázással Szeged irányába vonultak. Az utjokba esc községek lakói a meglepetésszerűen átviharzó roham elől menekülve, csak puszta életüket tudták magmenteni. A mocsarak, vadvizek, erdőségek környékén épült falvak lakói inkább elkerülték a mongol hadak felderitő, vagy büntető expedícióinak szánt támadásait, s személyes felszereléseiket is el tudták rejteni. A tatárok útirányán és portyázásán kivül eső községek megmenekültek. Kenderes lakói a Kakát és Berettyó lápos ingoványai közt menedéket találtak. Kiterjedt szállásbirtokaik szétszórva voltak a szigetek és hátak sikságain, a folyók és erek szögleteiben. Kezdetleges, nádból és sárból készített, sátoralaku kerek kunyhóikat átmeneti védelemre,készített, pinceszerüan földbeásott házaikat könnyen ujra építhették. A Váradi Regestrum 1252 évi.adatában majd utána több izben szerepel a fala neve. IV. Béla 1257. évi és Kun László által 1279-ben megerősített oklevele szerint a község és a mellette levő birtok jogfolytonossága és benépesülése nem sokkal a tatárjárás után helyreállt. A bői nemzetség - 39 -