Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

lés képe három irányban terjedt : északon a Nagytelek felé a Kakát parton; nyugatra Bánhalom-Mezőtur felé vezető karavánut félen, a mai temetőtől Turgony felé keskenyedő nyúlványban, ahol későbbi korokban a kender-esi csárda épült; keletre pedig a Hosszúháton a Kulis és a Hármashalom felé kiemelkedő földháton és Nyest-ere körzetében, melyet délről — Turgony felől - a Völgyhát és a Bodzáshát zárt közre. A szálláshelyek a honfoglalók vitézi rendfokozata, a nagycsaládok és a népi jelleg szerint szóródtak szét. Pontosan ma már nem tudjuk az egyes telepek lakóinak összetételét megállapítani, de a települési központ honfoglalás utáni létezését a fennmaradt helynevek, helyi hagyományok és középkori oklevelek igazolják. Az adattöredékekből összefüggéseik ismerete alapján regisztrálni tudjuk a tatárjárás előtti állapotokat. A kenderesi határon belül az őslakosok telepei, a honfoglalók szálláshelyei, a kultuszhelyek, az egyházashely alapitása, a változó falunevek egy egymással összefüggő szállásbirtokot jeleöltek, melynek kiterjedését a nemzedékváltások folyamán következetesen számontartották. A helytörténészek különböző magyarázatokat adtak a szállásbirtok 67 elnevezésének megfejtésére. Nem kivánom ezeket részletezni. Ellenben Kenderes helyneveinek változásaira, a honfoglalás után bekövetkezett korszakváltás társadalmi átalakulásának függvényeként létrejött elnevezéseire még rá kell mutatnom. Kenderes falu neve honfoglaláskori tradiciót őriz. Legegyszerűbben ugy értjük mag, ha régiesebb "Q"-ZŐ magánhangzókkal kombinálva Kendörös -nek irjuk. / Az 1571.évi török defter is igy irja./ Mely két szó összetételéből keletkezett..Egyik tagja "K en d " "Kende", "Kündü". Ez királyt jelent. A másik szótag "ő r " " e v r ", mely még első László idején /lo?7-ben is/ a határok őrzőinek a gyepük védőinek népi elnevezése volt. Kenderes neve tehát a kendével, a királlyal érkező gyepü-védő vitézek első foglalása, közelebbről a honfoglalás első periódusában érkező, Kende király köré tömörült őrség szálláshelyét jelzi. Kenderes az első szállásbirtok összefoglaló neve, mely hajdan mai területénél nagyobb kiterjedésű szállásbirtokot jelölt. A helytörténészek gyakran "Kemejt" faluként tartották nyilván és Kenderessel azo- 24 -