Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

le a madár alárendeltségében, a ï^_ :ai Provincia disarpaj agában, pedig.

a kigyót legyőző madár motisrum a királyi korona alárendeltségében van. ügy véljük, hogy a kigyó és halkultusz honfoglaláskori maradványai a szkiták, az avarok és alán mépek társadalmi, közösségi életének honfoglalás utáni túlélését hirdetik. A madárkultusz a kigyó és hal-kultusszal egyidejű keletkezésre vall. Az őshazái hiedelmek, a primitiv vallásos felfogás képzetei erősen tartották magukat a honfoglaló törzseknél. A nemzetségek és családok eredetüket egy-egy madártól származtatták, A lélek ábrázolás primitiv formája is a madár volt. Gyógyitó jelként is ábrázolták a madarat, s a beteg feje fölé helyezték, hogy elűzzék a rontó szellemeket. Külön szent madaraik voltak. A táltosok, sámánok madár alakban- szálltak szembe a rossz szellemekkel. Varázslatokban a madár a védekezés szimbóluma volt. Fejfákra, házak oromzatára madaras diszeket helyeztek. Ünnepélyes alkalmakra madár alakú kalácsokat fontak. A madár az ősközösségi kultúra hagyományainak őrzője volt. Ősi fokon a kereszt jele is madárformáció volt.A Bezdéden feltárt lo, századbeli 37 tarsolylemez ábráján is madár alakra ismerhetünk. A honfoglalók Aba nemzetsége közvetítésével e sámánisztikus madárkultusz fejlettebb, iráni hatású égkultusszal keveredett formájában érkezett el a Tisza-menti meghódított területre. A honfoglaló hadak utján a madárjelás tamga hagyományait végig követhetjük. A honfoglalók első harcainak amiékét őrzik azok a községek*,melyek e sorsdöntő eseményt pecsétjeikben átmentették az utókornak. Árpád vezette hadak hóditásának. tradicióját, az Aba nemzetség tamgájának — legősibbnek gondolható - ábrázolását Tiszasas pecsétje örökitettó meg, l63o, I675. évi pecsétje őrzi az iráni eredetű kálizokkal való szövetséget. A szárnyait széttáró sas lábai alatt elfekvő hal, előtte pedig felmagasió, hétágú életfa motivum látható. A kálizok, mint tolmácsok, kalauzok, vezetők és tanácsadók lehettek a kabar hadak között. A Tiszai Járás pecsétjében fennmaradt, csőrében kigyót tépő madár az Aba nemzetség vitézi tetteinek szimbóluma. Tiszasas cimarében lévő életfa és aas együttes ábrázolása az égi erőkkel győztesen előrenyomuló sereg diadalát hirdeti. Az Aba nemzetség hóditásai - 13 -