Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
ták ki az egyesült hadak fővezérévé, mellyel a hatalom valójában az 5 kezében összpontosult. 0 lett Kuszán király testőrségének és a honfoglalást végrehajtó hadaknak főparancsnoka. Kuszán király vitézi testorségenek az un. kék kendek -nek parancsnoka a királyi nemzetséget vezető bő /nemzetségfő/ volt. A királyi udvartartáshoz szaracén Írástudó családok is tartoztak, akikről külföldi források ugy emlékeznek, hogy a szkitákkal és alánokkal szövetségben voltak. Feltehetően a királyi udvart ők tájékoztatták, s ők voltak az itt é— lő népek behódolásának előkészítői és a királyi testőrséget alán vitézekből megszervező udvarnokok, akik Kenderes honfoglalás utáni történetére jelentős befolyást gyakoroltak. Kuszán király 9o4—ben bekövetkezett halála után Árpád hatalom átvétele, majd az Árpád—házi királyok egyeduralmának megszervezése a kabar törzsek ellenállásába ütközött. Kenderes intenziven beleesett a kabar törzsfők és nemzetségfők elvesztett pozíciójukért indított harci zó— nába. 3 ° A törzsfők elsődleges befolyása csökkenőben lévén, a nemzetség homogénebb társadalmi összetartozása révén, a törzsi területek korán nemzetségi birtokokra oszlottak. A nomád társadalom továbbélését a nemzetségi föld, legelő és állatközösség jelezte. A nemzetségi ágak és a nagycsaládi szállásbirtokok elkülönülése több évszázad alatt ment végbe. Létrehoztak ugyan szükség követelte szálláshelyeket, de azokat nomád társadalmi» nemzetségi szervezettségük szigorú rendje szerint igazgatták. Kenderes környéke még 1257-ben közös nemzetségi birtok volt, függetlenül attól, hogy település központtá a honfoglalás utáni első században, tehát a lo. században alakult. Feudalizálódása a tatárjárás után kezdődött, miután a magyar királyi hatalom és,a gyulák, hercegség!, dukátusi uralma közötti: ellentét a tatárok ítéletes off'enzivája révén összeroppant- és á чкипокbetelepítése IV.Béla hatalmát az egységes, ujjáé'pítS 'ös-szef ágasban megerősítette,.^ 4! • л . - -. д Vallási /ideológiai/.tényezők társadalomtörténeti összefüggése. A honfoglalástól a tatárjárásig terjedő időszak ellentmondásos periódusában a hatalmi pozíciókat, a törzsi, a nemzetségi ellentéteket a - lo -