Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Egymásután hiúsultak mag a földesúri próbálkozások. Kovács István 1712. évi próbálkozása asm sikárült. 1713—14, évi árendáiási kísérlet sem járt eredménnyel. 1714—15-ben a Bosnyák család birtokfoglalása nem valósult meg, ugyanilyen sorsra jutott az Orczy család s eleinte a Károlyi Sándor igénylése is. Heves megyében 1711-172o között 119 községet sikerült földesúri érdekeltség alá vonni. Kenderes még határozottan ellenállt. A földesúri jogfolytonosság biztosítása érdekében hangoztatott"puszta" jelleg valótlansága már 1715-ben kiderült. 1715- évben, a Pálos rend generális ülésén Kenderest pusztának jelzik, viszont ugyanebben az évben Heves megyénél illetéktelenek birtoklása ellen tiltakozott a rend. Szerették volna a birtokot árendába adni s tárgyaltai a turkevelekkel, 1718—

ban Pallos Istvánnal Jo Ft. árenda-összegben megegyeztek,, de Kenderest nem vehették birtokba. Sikertelenül próbálkozott 17l3-I9-ben a tiszaroffi Békési Mihály is. 1718. szeptember 13i, majd 1719. március 3—i levelében 3o forintban hiába egyezett meg a rend generálisával. Kudarcra voltak Ítélve 1715-172o—

ban a.Heves me — gyei összeírok is, nem merték Kanderest megközelíteni. Allitólag 1725— ben a kanderesi Szőke Mihály a Barátrészt haszonbérelte —saját bevallása szerint - a rendtől, de ez csak átmeneti lehetett. Károlyi Sándor 1723-24 években Bosnyák családdal való rokonsága révén nyújtja be igényét kanderesi birtokrészébe. Károly Sándorral olyan földesúr lép az igénylők sorába, aki elég erősnek érzi magát a kenderes! kurucuk letöréséra és a birtok megszerzéséra. Először — a Pragmatica Sanctio kibocsátása utáni évben —Bánhalmát és Kenderest egy földesúri birtokban egyesíti s Kakatot is hozzákapcsolja. De a Helytartótanács 1724. január 2.0-i felállításával» annak hathatós segitségével;sem érezte e— lég erősnek magát Kenderes elfoglalására. A. földesúri próbálkozások négy évi kudarc után csak l?28-ban _Károlyi Sándor határozott fallépésével sikerültek. Károlyi Sándor birtokpolitikájában első lépésként a Pálos szerzetesrenddel való békés megegyezést tartotta szem előtt. A Pálosokkal szövetkezve közös erővel kívánta érvényesíteni a földesúri jussát. Levelezéséből azonban kiderül, hogy valójában e lépéga taktikai fogás • 122 volt Kenderes harmadrészének, a Barátrésznek megszerzésére. 172?. október 31-én Aszódról irt levele felhívja a Pálos rendfőnök figyelmét - loi -