Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

A 100-1000 kh-es kategóriában a földreformrendelet 100 — parasztbirtokok esetében 200 — kh visszahagyásával megváltás ellenében való igénybevételre adott lehetőséget. Ebben a vonatkozásban a megyebeli lehetőségek valamivel jobbnak látszanak az országosaknál, (A mezó'gazdasági terület 24,6 %-a, illetve 22 %-a tartozott ide.) A kategória tovább bontásával azonban a kép kedvezőtlenebbé válik. Az arány ugyanis csak az 500 kh-n aluli birtokoknál nagyobb a megyében, azon felül országos viszonylatban bó'vebb az igénybevétel lehetó'sége. A 100-1000 kh-s kategóriában nehezítette a földigényló'bizottságok helyzetét, hogy a parasztbirtokok nagyobb arányban szerepeltek Szolnok megyében, mint az ország egészében. E tekintetben a megyén belül is különség mutatkozott a két eltérő' történelmi fejló'désü terület között. "A volt Külsó'-Szolnok megyei részt az uri nagybirtok és az uri dzsentri középbirtok jellemezte. A Jászságra és a Nagykunságra viszont a középbirtok volt a jellemző"'. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 100 és 1000 kh közé is több falu községi és közbirtokossági legelöl estek. Végsó'soron tehát ebben a kategóriában is leszűkültek az igénybevételi lehetőségek. Enyhítette valamelyest a nehézségeket, hogy a rendelet 28.§-a lehetővé tette az uri birtokok visszahagyandó 100 kh-jának igénybevételét is, amennyiben a felettes földbirtokrendezó' testületek hozzájárultak. A földinség szorongatta helyi földigényló'bizottságok azonban nem vártak a jóváhagyásra, sokhelyen azonnal kiosztották teljes egészében a 100-1000 kh-s kategóriába eső'birtokokat. A megyei földhivatal 1945 februári összefoglaló jelentése általános jelenségként említi azt az eljárást, hogy a visszahagyandó 100 kh-t az Országos Földbirtokrendező' Tanács hozzájárulása nélkül igénybe vették, só't 100 kh alatti birtokokat is eljárás alá vontak "azon a címen, hogy tulajdonosaiknak nem élethivatá64) sa a földmüvelés, s nem maguk gazdálkodnak", A 100 kh alatti birtokok esetében a földigényló' bizottságok többnyire a tulajdonos jelen nem létére hivatkoztak. Ha a birtokos nem tartózkodik a községben, nem vesz részt a gazdálkodásban, földjét a bizottság igénybe veszi, ha az OFT tudja kárpótolni az igénybevételt szenvedó't az ország más részén, ám tegye, de az itteni földje az igénylőké lesz —szögezték le a földigényló'bizottságok igen változatos megfogalmazásban, de a lényeget illetően teljesen egyöntetűen. - 16-