Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

megnyilvánulőérdeklődést a MOSZK április 8-i jelentése a már müködó' csoportok jó munkajával magyarázta. A termelőszövetkezeti mozgalom 1948/49 fordulóján, s az azt követő hónapokban elért eredményeit értékelve a szervezők legfőbb hiányosságként a politikai vonal gyengeségét jelölték meg. Megítélésük szerint a csoportok nagy részénél a tagok belépésének "csaknem kizárólag gazdasági oka van" és "csak kis mértékben tapasztalható, hogy munkájuk politikai jelentőségét is tudják". Az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottságának február 10-i körlevele szükségesnek mondta a párt vezetőszerepének növelését a termelőszövetkezeti szervezés , - 211) terén» A termelőszövetkezeti szervezés első, lényegében 1948 őszétől 1949 közepetájáig tartó szakaszában létrejött termelőszövetkezeti csoportok szervezeti megszilárdítása 1949 tavaszán-nyarán is folyt, bizonyos mértékig még az év őszére is átnyúlt, amikor terület-,és taglétszám bővülés, egy részüknél tagosítás révén is az üzemi szervezet kialakításának feltételei kedvezőbbeké váltak. Ezzel párhuzamosan erőteljes törekvések történtek a tagság politikai képzésére. A tavasz folyamán választottak nevet a csoportok, ezzel megszűnt a korábban szokásos számmal való jelölésük. Sor került a gazdasági helyzetüknek a lehetőségekhez mért javítására is. Az év közepén a jobban működő termelőszövetkezeti csoportok iátpgatócsoportokat fogadtak a környező községekből, elősegítve az ujabb csoportok létrehozását szoi... л

. 212) gal

о propagandát. с) A tszcs-k termelési feltételeinek kialakítása A termelőszövetkezeti csoportok működése szempontjából döntő jelentőségű kérdés volt gazdasági megerősítésük. A közös gazdálkodást folytató szegényparasztok munkájához a termelőeszközök igen szűkösen álltak rendelkezésre 1949 elején. Igaz ugyan,hogy a földbérlőszövetkezetek kezelésébe adott eszközök, felszerelések a csoportok munkáját segítették, s a földmüvesszövetkezeti gépek 213) használatánál is rendeletileg biztosított előjogot elvesztek a tszcs-k, de mindez kevésnek bizonyult. Az alapvető talajmunkáknál számíthattak az egyre bővülő gépállomást hálózat szolgáltatásaira, a szükséges igaerő, kisebb gépek, felszerelések és épületek megszerzése és létesítése azonban állami támogatást, hitelt igényelt. Ezt az állami szervek részéről is elismerték, sőt a - 135-