Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

ta, mert a 25 kh közös rizsföld mellett a tagoknak 42 kh szántó volt egyéni kezelésükben a határ 35 különbözó' helyén иду, hogy azt bevinni nem lehetett. Mivel azonban a csoportot politikailag jónak, gazdasági segitségre is érdemesnek tartották, nem sokkal később felterjesztették engedélyezésre, A rizses csoportok felülvizsgálatának eredményeként történt engedélyezések nyomán óó-ra emelkedett a megye szabályszerű termelőszövetkezeti csoportjainak száma. Ezek túlnyomó része - mint a 13,sz, táblázat mutatja - a tiszántúli részen működött. I3.SZ. táblázat 202) A termelőszövetkezeti csoportok száma és területe 1949 márciusában Járás, város tszcs-k száma tszcs-k területe (kh) Tiszai Felső Járás 21 1588 Tiszai Közép járás 6 498 Tiszai Alsó Járás 3 358 Jászsági Alsó Járás 3 562 Központi Járás 3 122 Mezőtúr város 17 1754 Turkeve város 2 410 Kisújszállás varos 4 534 Karcag város 5 1037 Jászberény város 1: 150 Összesen 66 • 7013 A termelőszövetkezeti csoportok száma a március végére kialakult helyzethez képest 1949 első' felében már lényegesen nem emelkedett.Egyetlen uj engedélyezett csoport jött létre még, április 19-én Kisújszálláson, amelynek 17 tagja - egy kivételével asszonyok - "legnagyobbrészt baromfitenyésztéssel kívántak fog203) iaikozni". Ezzel a 111. típus szerint engedélyezett csoporttal a megye teszes-inek száma 67 lett, am? az év közepéig már nem is változott, a mezőgazdasági igazgató204) ság június 24-én ugyanannyit jelentett«, A 67-ból 2 első' és 2 második t'pusu volt, 63 tszcs pedig a III. típus szerint működött. ' - 133 т