Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

egyet, képviselték a baioldalibb irányzatot. Tehát végeredményben a régi Szociáldemokrata Párt és a baioldalibb irányzatot képviselők csoportja agyas ült 1919. március 23-án, s így jött létre az MSZP helyi szervezete. A párt az egyesülés után uj vezetőséget választott, melynek tagjai : Gaál Mihály, Asztalos László, Cs. Szoboszlai István, Borok Lajos, Vas István, Kis Gábor, Sándor Lajos, Szentpétari László, Szűcs Elek, Fejér József, Vörös Márton, Antos Jenő, Cs. Kiss Péter, Kása János, Glázer Jenő, Urban Mátyás, Karsai Gábor, Staudnar Gyula, Szunyoghy Farkas, Tóth Péter, Ari Albert ."/A- 7/ Ebben a vezetőségben mar olyan nevek is szarepeinak, melyekkel korábban nem. találkoztunk, a akik közül pl. Kis Gábor, Szentpéteri László, Kása János Szovjet-Oroszországból tért haza. Április 2-án a Magyarországi Szocialista Párt kisújszállási szervezetének élére az előző uj vezetőség egy szűkebb vezetőséget választott : w elnök : Fejér József, helyettes elnökök : Antos Jenő, Cs. Szoboszlai István, jegyző /titkár/ Vörös Márton, pénztáros : Tóth Péter. Az ellenőrző bizottság elnöke : Ari Albert, jegyzője : Staudnar Gyula." /48/ A proletárdiktatúra élcsapata most már Kisújszálláson is létrejött, s ennek szellemi vezére és irányítója Fejér József gimnáziumi tanár volt. A kisújszállási események a Tanácsköztársaság kikiáltása s a két párt egyesülése után gyorsan követték az országos eseményeket, A Forradalmi Kormányzótanács rendelkezéseit Kisújszálláson is igyekeztek magvalósitani. A Kisújszállás és Vidéke c. újság I919. április 6-tól hetente egyszer "Kisújszállási Vörös Újság" néven jelenik mag, mint a Magyarországi Szocialista Párt Kisújszállási Szervezetének hivatalos lapja; Staudnar Gyula és Szunyoghy Farkas gimnáziumi tanárok szerkesztették. A Kisújszállási Vörös Újság a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit rendszeresen közölte, s ezenkívül beszámolt a kisújszállási eseményekről, a helyi rendelkezésekről is. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a nép döntő többségé a proletárhatalom mellé állt, hogy uj társadalmat teremtsen. Az ingadozó kispolgári rétegeket az ország függetlenségének védelme állította a proletariátus mellé. Átmenetileg a polgári középrétegek jelentős része is támogatta a munkásosztály hatalmát és forradalmi honvédelmét, vagy legalább is semleges álláspontot foglalt el, A tőkés-földbirtokos ellenforradalom erőit a forradalom győzelme után sikerült elszigetelni. n A proletárállam hatalmi szerveit néhány nap alatt kellett „ 85 ~