Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

gondolkodású értelmiségiek nagy része 1919. március 21. előtt a helyi szociáldemokrata szervezetnek volt tagja, s hogy ez a helyi szociáldemokrata szervezet Jóval, radikálisabb elveket vallott, mint az országos Szociáldemokrata Párt hivatalos vezetősége, ebben jelentős részük volt a szocialista elveket egyre következetesebben valló értelmiségieknek, akik a szociáldemokrata szervezetet felhasználva figyelemre méltó felvilágosító,, agitációs és szervező tevékenységet folytattál 1919. március 21-e előtt. Az 1919. márciusában kialakuló forradalmi csoport jelentős tagjaivá, sőt vezetőivé váltak azok az agrárszocialisták,a— kik az 1918-ban ujjászer ezett szociáldemokrata szervezetben, s a Földmunkások Szakszervezetében tömörültek. Ez a szociáldemokrata szervezet vezetőségével és tagságával együtt .komoly fejlődésen ment keresztül. A sok csalódás, az októberi forradalom utáni kilátástalan helyzet, az agrárproletáriátus elégedetlensége,, földosztást követelő mozgalma, a város régi közigazgatási vezetőinek magatartása és a Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok hatására — akik közül Inczédi István a Párt vezetőségének is tagja lett - egyre következetesebb forradalmi álláspontot képviselt, A kisújszállási Szociáldemokrata Párt fejlődésének jelentős állomásához érkezett el I919. február 23-án, amikor a Párt Deák Ferenc utcai helyiségében /Polacsak-ház/ Népirodát nyitott. "Célja : jogi segély ingyen a szegény gyámoltalan népnek peres, közigazgatási, munka, kulturális és szociális ügyekben." /38/ A Népiroda szervezésében, s a szegény "gyámoltalan nép" segítésében és felvilágosításában részt vettek pl. Fejér József,' Staudner Gyula gimnáziumi tanárok és Dr. Antos Jenő ügyvéd. I919. januárjától, de különösen február végétől kezdve a forradalmi hangulat egyre erősödik Kisújszálláson is, s ebben az előzőekben, vázolt forradalmi csoportnak jelentős szerepe volt. Hiába próbáltak meg mindent a forradalom fékezése érdekében a város régi vezetői» az uralkodó osztály egyes tagjai, nem sikerült megállítani a kisújszállási elnyomottak, a forradalmi és szocialista elveket vallók egyre erősödő mozgalmát. Cséti Eóbert földbirtokos még 1919. február elején is /a Kisújszállás és Vidéke c. lap február 2. számában/ éles kirohanást intéz a bolsevizmus ellen, "Az uj társadalmi rend alakulása * c. cikkében többek között ezt állitva, hogy» a n

bolsevikiak elsősorban a szegény ember nyomorát állandósítják", mert "aki a munkátlan

s ágra, osztálygyülöletre izgat, az nem a szociális haladás embere, hanem hazaáruló." Ezzal a sajá— -80-