Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

kai tömöritő

t egyre rádikalizálódó helyi szociáldemokrata szervezet éá.a haladó, forradalmi magatartást tanúsító értelmiségiek, hatására - 1919 márciusában Kisújszálláson is jelentkezett a vidékre jellemző forradalmi fejlődésnek "máso— .'. dik vonala", mely a hatalom átvételére irányult; Ez a törekvés is sajátos formában jelentkezett a városban. Kétségtelen tények igazolják, hogy 1919 februárjától kezdve Kisújszálláson is erőteljesebb forradalmi erjedés vette kezdetét, s igy bizonyos mértékben Kisújszállásra is érvényes Liptai Ervinnek a megállapítása» melyet "A Magyar Tanácsköztársaság" címmel irt könyvében olvashatunk : "1919. 'február 21 —március 21-ig tartó egy hónap a magyar történelemnek egyik legdrámaibb időszaka, de a 28 nap alatt a szocialista forradalom mint valami lavina, egyre terjedve, elsöpört maga előtt minden akadályt,

M Semmi nem tudta most már megakadályozni a szocializmus erőinek növekedését az országban, de Kisújszálláson sem, A KMP célkitűzése kezdetben az volt, hogy a munkás-paraszt és katonatanácsok valóban forradalmi szervekké váljanak. Egyet kall értenünk Liptai Ervinnek á vidéki forradalmi helyzettel kapcsolatos megállapításával is, amit Kisújszállás akkori helyzete igazol : " Aránylag gyengébb volt a kommunista pártnak a dolgozó parasztság között kifejtett szervező és agitációs tevékenysége. Ennek ellenére a kommunista eszmék behatoltak a falvakba is, elsősorban leszerelt katonák, az Oroszországból hazatért hadifoglyok révén." Nem véletlen, hogy Kisújszálláson is a Szovjet-Oroszországból hazatért volt hadifoglyok kifogásolták elsősorban a Nemzeti Tanács megalkuvó, a forradalmi mozgalom további fejlődését akadályozni szándékozó törekvését. Borok Albert, aki Szovjet-Oroszországból tért haza, aki a vörös őrség egyik szervezője lesz, a következőket irta visz— szaemlékezésében : " A Nemzeti Tanács kommunistaellenes volt, állandóan vigyázott a kommunistákra, akik hol az egyik, hol a másik szállodában összejöttek." Lényegében 1919 elejéig a régi városi képviselőtestület irányította a város életét. A forradalmi hangulat fokozódására, és annak kényszerítő hatására jelent meg 1919. január 29-én. a VIII. néptörvény, melynek értelmében "'a városi képviselőtestület helyébe a városi néptanács lép." /35/ A néptanács megalakítására a városban csak 1919. március 6-án került sor. Elég sok vita és huzavona előzte mag a néptanács megalakulását. 1919. ja— — 77 -