Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

Ha ők ezer évig' eltek, most már én is megérdemlem." Árra az ellenvetésre, hogy a földet a mai birtokosok pénzért vették, igy felelt egy ember : H

— Ha visszatekintünk a múltra, a Kerek-család, a Váradi-család hol szerezte a földjét ? Fizetett az azért ? Hát az országba a nagybirtokosok hol vették az uradalmakat ? Mert mi ugy tudjuk, ajándékba kapták a királytól a háborúba való tettekért." Egy öreg fekete ember igy szólt : "— A magyar föld a koronáé volt. A király feltette a fejére a koronát, arra voit ráaggatva a föld, minden birtok ott legott rajta. Most nincs király, nincs korona. Nem mondom én, hogy a korona a Kőn Károly ócskás boltjába a vasak közé került. De nincs király, nincs korona : a föld ittmaradt a népnek. A mienk az, juert eddig se vót^ a koronáé* azért tudott leszakadni rulla," A harmadik, a legesezsebb vezér igy szólt : "— Ha a nagybirtokot felosztják: az a pénz, amit érte fizetnek, kié lesz ? Azé az uré, akié a főd vőt? ügy megy firó fira ? ... Akkor mi biztositjuk a birtokosokat, hogy ezután még ennyit se kell nekik dógoani, mint eddig, mert még a bérlőkkel se kell nekik tárgyalni, él a mi zsirunkból, A legszegényebb nép izzadni fog, s a szájától fogja elhúzni a legjobb falatot» hogy ötven esztendeig fizetni tudja a mai nagyuraknak a tőkét, hogy âzok örökre megtarthassák a hatalmat, a gőgöt és a zsanokságot." /32/ A kisújszállási nincstelenek tehát egyértelmű, világos választ adtak a feltett kérdésre : nem akarnak megváltást fizetni a földekért. Az elhangzott vélemények hűen tükrözik a kisújszállási nincstelenek hangulatát; végeredményben nyiltan kimondják, hogy "az uralkodó osztálynak nem érdeke a következetes földosztás, s ha végre is hajtja azt - csak a saját javának a hátsó gondolatával teszi."' /33/ Nagyon jól látták ezt a kisújszállási agrárproletárok, mert — mint tudjuk — az 1919. februárjában megjelent földtörvény a föld árát az 1913-as árakban állapította meg, és a juttatott földet csak ennek kifizetése után adta a paraszt tulajdonába. Ezek után ugy tűnhet, hogy a kisújszállási nincstelen és szegény par ászt s ág, eljutva a föld felosztását /kártalanítás nélkül/ követelő mozgalomig, nem mert további forradalmi lépést tenni a földek megszerzéséért, mint ahogy ez az ország más vidékein tapasztalható volt. Tudjuk azonban, hogy a Jászkunság sajátos fejlődéséből eredően — a nagybirtok kialakulásának - 75 -