Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

mus is felütötte a fejét ... A ma kormányzó pártok vezető, férfiai gondoskodnak arról, hogy a szociáldemokrata és a radikális párt - ez idő szerint csakis e pártokról lehet szó - programját nemcsak a palotákban, hanem a kunyhókban is mindenki ismeri."/28/ A "kunyhók népét" azonban ekkor már sem a kormány, sem az emiitett pártok politikája nem elégitette ki. A nélkülözés, a drágaság és a társadalmi igazságtalanság tovább fokozta a'lakosság forradalmi hangulatát. A hadügyminiszter 28.9oo-26. I919. sz. rendelete megszüntette /1919.februártól/ a hadisegélyek folyósitását, A város képviselőtestülete ugyan többször osztott un. drágasági segélyeket, de ezekből elsősorban a város közigazgatási alkalmazottai részesültek. Élelem és tüzelőhiánnyal küzdött a város szegényebb lakossága. Az iskolákban is hosszabb szénszünetet adtak,, majd februárban félórás tanitási órákat tartottak, igy naponta 2 1/2 órát tanultak a gimnáziumban a tanulók! A szegény, többgyermekes családok szenvedtek a legtöbbet. A Szunyoghy Farkas gimnáziumi tanár által szerkesztett Krix—Krax c. rovatban - mely egyre élesebben kritizáló hangot ütött meg - olvasható /a Kisújszállás és Vidéke I919. jan.12—i számában/, hogy "itt a környéken" egy jegyző egy szegény asszonynak azt mondta : "ha nincs mit adjon a gyerekeinek, csapja ki a legelőre !" Ez is azt bizonyitja, hogy a nincstelenek hiába fordultak segítségért a közigazgatási vezetőkhöz» azoktól semmit nem várhattak. Az 1918. október 31— i forradalom után bekövetkezett helyzet nemcsak Kisújszálláson, hanem az egész országban csalódást s némi kiábrándulást eredményezett. "Márciusban vidéken a forradalom fejlődésének két egymást cerősitő vonala vált különösen jelentőssé : egyrészt a földosztást követelő mozgalom átalakulása földet foglaló mozgalommá, másrészt a helyi hatalom teljes és közvetlen átvétele a munkástanácsok által, melyek a hatalmat addig csak részben birtokolták."/29/ Nézzük meg, hogy Hajdú Tibor fenti megállapítása mennyiben érvényes Szolnok megyére, illetve Kisújszállásra, A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása előtt; a szociáldemokrata párt irányitotta a munkásosztály és parasztság forradalmi harcát. Vidéken később kezdődött eL a KMP helyi szervezeteinek kiépitése, igy vidéken különösen'nagy befolyást gyakorolt a tömegekre a szociáldemokrata párt. Hogy vidéken - kisebb városokban és községekben - milyen intenzitás—