Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

£./ A polgári demokratikus forradalom győzelme, eredményei és korlátai. A tanácsok megalakulása. A gazdasági-társadalmi fejlődés szükségessé tette a feudaliz­mus maradványait felszámoló polgári demokratikus forradalom napirendre tűzését. Az I. világháborúban elszenvedett vereség s a forradalmi helyzet érlelődése alősegitette az Osztrák-Ma­gyar Monarchia felbomlását. 1918. október 25-én Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. 1918 őszén a népi erők is megmozdultak, s e mozgalmak eredményeként uj fó­rumai alakultak a népi erőknek : a tanácsok. Az első munkásta­nácsok már-az év elején létrejöttek, a tanácsok azonban csak' október 31. után kezdtek az eseményekre befolyást gyakorolni. Október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom. A forradalmat a munkások és a katonaruhába öltözött parasztok közös harca vitte győzelemre. A forradalom vezetője a munkás­osztály volt, melynek harcát a baloldali szocialisták különbö­ző csoportjai szervezték. Október 25-^én a szociáldemokraták nagy megmozdulást rendeztek Szolnokon. "A nagygyűlésen Palffy János, az SZDP megyei titká­ra a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásra szólitotta fel a város népét." /13/ Megyénkben a Nemzeti Tanács helyi bizottságai nem alakultak; meg a Magyar Nemzeti Tanáccsal egy időben, de november folya­mán megyeszerta gyűléseket tartottak, s ezeken kimondták a Nemzeti Tanács helyi bizottságainak létrejöttét, A vidéki varosokban és a falvakban, általában nemzeti tanácsok vagy néptanácsok alakultak. Ezeket sok helyen, főleg a kis városokban a régi közigazgatás vezetői hivták életre, és ez természetesen működésükre is rányomta a bélyegét. "A vidéki Városokban erősebb volt az államhatalom, mint falun, a forra­dalom frontjai bonyolultabbak voltak, így a közigazgatás ve­zetői a legtöbb esetben helyükön maradtak, de csak ugy,hogy szinleg csatlakoztak a forradalomhoz és elismerték a forrada­lom vívmány ait. w /l Ч-/ Kisújszállásra is vonatkozik Hajdú Tibornak az előbb idézett megállapítása. A megalakult Nemzeti Tanács élén Dr. Herczeg Béla ügyész állt, s tagjai között találjuk a város közigazga­tási vezetőit, akik valóban "színleg" csatlakoztak a forra­dalomhoz. Érdekes riportot közöl Móricz Zsigmond "Uj világot teremtsünk" cimü könyvében a kisújszállási Nemzeti Tanács ülé­-•66'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom