Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
6,/ A háborús készülődés hatása A háborús készülődés hulláma, hangulata hamar eljutott Szolnok megyébe és Kisújszállásra is» 1912-ben a belügyminiszter szigorúan bizalmas köri szelet küld a vármegyék főispánjainak, melyben közli, hogy : n ... A három utolsó sorozási évfolyambeli póttartalékos legénységiek tényleges katonai szolgálattételre való behívása egyes politikai pártok és szervezetek részéről tiltakozó gyűléseket válthat ki, esetleg tüntetést is !"/lo6/ A belügyminiszter felhívta a főispánok figyelmét, hogy semmilyen gyűlésre ne adjanak engedélyt, s ha a vármegye területén "katonaellenes propaganda avagy szervezkedés tünetei észleltetnének, azok megakadályozására legszigorúbb intézkedéseket tegyék mag ! n /lo7/ Erre a felhívásra reagálva Jász-Nagykun—Szolnok vármegye főispánja közli, hogy Türkévé városában tapasztalt "katonaellenes" /az nyilván háborúellenes tiltakozást fejezett ki; a szerző megj,/ tüntetést, s közli azt is,, hogy : "röpiratot terjesztenek s kétségtelen, hogy azt a budapesti szociáldemokrata központ terjeszti."/108/ A főispán jelentésében kétségeinek ad kifejezést, hogy az egyébként "teljes rend", különösen a földműves nép körében "aggályosnak" látszik, de reménykedik abban, hogy a jó időjárás aegit, ami a termést kedvezően befolyásolja, s "a józan és értelmes foldmivas nép körében esetleg alattomban folyó izgatások sem találnak talajra./lo9/ A források szarint Turkevén kivül főleg Szolnokon és Jászberényben került sor a háború előtt komolyabb megmozdulásokra. Horthy főispán 1913-ban jelentette, hogy "Jászberényben és Szolnokon szocialisták háborúellenes mozgalomhoz csatlakozni szándékoznak" '.. ."katonaság kirendelését Jászberénybe az alispán kérte."/llo/ ügy látszik, hogy a mozgalom lecsillapítására a rendelkezésre álló erők elégtelennek bizonyultak, mert a főispán számjelas sürgönyéből kiderül, hogy " Jászberényben 4 század honvédség, Szolnokon 4 század közös gyalogság" tartotta fenn a rendet./111/ A kormány és a hatósági terror fokozódása mellett a rendkívül rossz, gazdasági helyzet még fokozta az elkeseredést. Elsősorban a nincstelenek és szegényparasztok nélkülöztek a legtöbbet. Az 1914—ben kialakult gazdasági helyzetet* a hangulatot jól tükrözi a Kunsági Lapok 1914. jan. 1-í száma : " Elmúlt egy év, vele oly sok remény, annyi bánat^ oly sok szenvedés. Vetettünk, terveztünk, dolgoztunk, fáradtunk az elmúlt évben» s oly kevesen arattunk, annyian csalódtunk, annyian ju— 57 -
