Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

délyt adott az Országos Munkásvédő Szövetség létrehozására, amely az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt vezetésével alakult meg. Ezzel lényegébea a mezőgazdasági munkásokat akarták megosztani, s abban biztak, hogy a két szervezet egymás elleni harca leköti mindkét szervezet erejét. A Kábán megalakult "Országos Munkásvédő Szövetség" nagy energiával látott hozzá az agitáló, szervező munkához. Szolnok megye USZP szervezetei is támogatták ezt a szövetséget. Rövid idő alatt 7oo községben működött helyi szervezete az Országos Munkásvédő Szövetségnek. Az USZP vezetői a szövetség eredményes munkájaként könyvelték el azt, hogy•19o7-ben nem szerepelt robotmun— ka az aratási szerződésekben./35/ 19o6—tói kezdve átmeneti fellendülés után az USZP tekintélye és befolyása Szolnok megyében is csökkent. 19o6-ban a Viharsarok, Békés-megye szegényparaszti tömege hátat fordit Mezőfi pártjának, s Achim'András mögé felsorakozva létrehozza az Alföldi Parasztpártot. A Várkonyi által vezetett Független Szocialista Párthoz tartozó szervezetek egy része is csatla— kozott az Achim András vezette párthoz, "Az egyesült párt felvette a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség nevet."/36/ "A párt tevékenysége a Viharsarok megyéire és részben Bács megyére terjedt ki." /37/ Szolnok megyében 1914előtt a Parasztpárt hatása nem tapasztalható, legfeljebb csak feltételezhető, hogy a Várkonyi pártjához tartozó Szolnok megyei helyi szervezetek csatlakoztak az 19o6—

ban egyesült Magyarországi Független Parasztszövetséghez. Erre vonatkozóan azonban hiteles forrásokat nem találtam. A koaliciós kormány működése idején /19o6—19o9/ a munkás és parasztmozgalmak apálya figyelhető meg. A megye területén ebben az időben kis tömegeket mozgató sztrájkok zajlottak le. Az 19o7-es aratósztrájk hatott a megyére is. A "Jászsági felső járásban Jánoshidán dr. Kohner Adolfnál 73 arató- és cséplőmunkás aug,13*-án a munkát beszüntette. Követelték a cséplési rész felemelését. A tiszai alsó járásban, Tiszaföldváron három sztrájk is volt; legnagyobb szabása az özv. Kövér Jánosné földbirtokán kirobbant sztrájk volt, százan július 6-án a munkát beszüntették./38/ A kormány az 19o7-es aratósztrájkok hatására - a rendőri intézkedéseken túlmenően - a gazdasági cselédek jogviszonyának szabályozásáról szóló törvényt fogadott el, a hirhedt ^derestörvényt"./39/ Ez a törvény a gazdasági cselédeket teljesen kiszolgáltatta a munkaadó földbirtokosoknak és gazdáknak, megszüntette a mezőgazdasági cselédek 32