Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
sületek hazafias buzgalma ellenére ez ideig kellő siker nem kisérte, mivel a segélypénztárba a munkás nép korébői alig néhány tag lépett be 1 *./2-7/ Propagandában pedig nem'volt hiány, a Kisújszállás és Vidéke 19o2, május 25-i száma pl. igy ir : "melegen ajánljuk, hogy földmives polgártársaink minél tömegesebben lépjenek a munkás segély pénztár tagjai közé", az 1904. dec. il-i számban pedig azt olvashatjuk : " a Kölcsönös Segély-Egylet az embereknek és a szegényebb néposztálynak legtermészetesebb védőeszköze." A lap azt is közli,hogy 1905. d an- 1-től a Segély Egylet, a Tiszavidéki Hitelszövetkezetek kötelékébe fog tartozni. Később kiderült, hogy a Kölcsönös Segély Egylet egyáltalán nem a "szegényebb néposztály" védőeszköze lett, hanem ez is a tőkével rendelkezőknek jelentett üzletet, a befizetett pénzösszeg után 4 %-os nyereményt is fizettek. A Tisza-kormány 19o4—ben jóváhagyta a csendőrség létszámának emeléséről előterjesztett javaslatot. A kormány bátoritást adott a helyi hatóságoknak, s arra ösztönzött, hogy még határozot"cabban lépjenek fel a szocialista mozgalmakkal szemben. Tisza körrendeletet küldött a megyék főispánjainak, melyben a népgyűlések betiltását rendelte el, arra hivatkozva, hogy " ... ezek a népgyűlések több helyen csak a nép nyugalmának és békéjének megzavarását, a közrend és közbiztonság megtámadását idézték elő." /28/ Szolnok megye főispánja Tisza rendeletét maradéktalanul végrehajtotta, s 19o4—ben a következőket jelentette : " A közrendészet Szolnok városában is megszilárdult, amióta a város belterületén is a'csendőrség látja el a közbiztonsági rendőri szolgálatot" ... reményét fejezi ki :".. . hogy a szolnoki példát a többi rendezett tanácsi város is követni fogja!"/29/ Egyben egy nyugtalanító eseményről is jelentést küld a BM-nek : "Szajol községgel szomszédos tenyői gróf Almássy-féla hitbizományi uradalom a szajoliak szerint Szajol község lakosságát illeti meg, melyet szerintük az Almássy-család jogtalanul birtokol. Joguk van ezt visszafoglalni!" A főispán nagyobb csendőri erőt rendelt Szajolba. "A szajoli lakosság azzal fenyegetőzik, hogy a learatott termést el fogja foglalni!" /3o/ 19o5~ben a vármegye szegényparasztsága újra megmozdult, nem sokat törődve a kormány rendelkezéseivel s a megyei főispáni intézkedésekkel. Erről a főispán értesiti a Belügyminisztériumot: "A vármegye területén kiütött az aratósztrájk"» majd arról panaszkodik, hogy "... az aratósztrájk alkalmával az izgató és munkát megtagadó elitélt munkásokon az elzárási büntetést
