Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

" ... tekintettel arra, hogy Magyarországon a parasztosztály proletarizálása óriási méreteket ölt, és hogy a mezőgazdasági proletárok ma már Magyarország jelentékeny részét képezik és ezek a kapitalisztikus kizsákmányolás ugyanazon törvényének vannak alárendelve, mint az ipari munkások ... a szociáldemokrata párt egyik fő törekvését képezze a mezőgazdasági és ipari'munkások testvéries, szolidáris összetartását fejlesztani."/23/ д Szociáldemokrata Párt agitáló, szervező tevékenységét a központi és megyei szervek nem nézték tétlenül, s azonnal akcióba léptek a szegénység mozgalmának elfojtása-* ra. Különösen megijesztették a kormányt a Hódmezővásárhelyen lezajlott események, a Viharsarok agrárszocialista mozgal mai."A belügyminiszter, a hódmezővásárhelyi események hirers az 1894 - 322. sz. rendeletével már április 26-án elrendelte az egész Alföldre kiterjedő ostromállapotot."/24-/ Szolnokon és Kunszentmártonban is nagy mennyiségű szocialista iratot foglalt le a rendőrség a hódmezővásárhelyi események időszakában» olvashatjuk "A munkás" 1894. május 12-i számában, A megye főispánja félt a mozgalom Szolnok megyében való elterjedésétől, s 1894. április 26-án a belügyminisztertől kérte, hogy az ostromállapotot Jász-Nagykun-Szolnok megyére is terjessze ki./25/ Érdekes, hogy még ebben az évben a főispán a belügyminiszternek küldött ujabb jelentésében közli, hogy a 322-es rendeletet a megye területén végrehajtotta, s "minden további intézkedésig minden gyűlést, munkásegylet! gyűléseket is - az egyes helyeken előforduló munkásagrár Communisztikas izgatásokra és mozgalmakra való tekintettel betiltott" ... Ugyanakkor jelentésében kéri ... " a 322-es rendelet gyülekezési jogot felfüggesztő részét hatályon kivül helyezni", arra hivatkozva, hogy ... a megyében semmilyen izgató szocialista mozgalom nem volt."/26/ A következő évben küldött jelentésében a főispán már három olyan megmozdulásról szól,'amely "figyelme tárgyává lett". Zavargások voltak a M.Kir. Államvasutak szolnoki javítóműhelyében, ahol nagyszámú munkás dolgozott; a jelentés szerint ezt "a vasúti tisztviselők meg nem felelő bánásmódja váltotta ki." A másik nyugtalanító esemény a főispán számára az, hogy Szolnokon egy szobafestő szocialisztikus nyomtatványok terjesztése céljából saját lakásán iparosgyülést hivott öszsze, A főispán közli, hogy ezt a csendőrség leleplezte, A harmadik esemény - amely a főispán figyelmét felkeltette az, hogy Kisújszálláson 1894-ben " egy órás iparos mozgalmat indított meg a megye kunsági részében oly célból, hogy'a karcagi határban levő kincstári birtokot fal kell osztani."/27/ - 21 -