Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

iáknak" hívj ék.

"/За/ A rendőrkapitány jelentéséből viszont az is kitűnik, hogy a szociáldemokrata szervezkedés visszaesését a "hatóságtól való félelemmel" is lehet magyarázni./31/ Fegyverneken, Jászalsószentgyörgyön» Jászfelsőszentgyörgyön és Jászladány

Dan a szolgabirói véghatározat az SZLP szervezeti teinek a betiltásáról tájékoztat./32/ A kisújszállási szociáldemokrata szervezet 1928-tól illegálisan, - s mint ezt korábban láttuk - 193o-tól már engedélyezett párthelyiséggel rendelkező szervezetként dolgozott. Âz országos események, a pártvezetés és a kormány együttműködése vagy ellentéte befolyásolta a helyi szervezet tevékenységét is. Taglétszáma állandóan változott, attól függően, hogy a hatóság zaklatásai és terrorja milyen mérvű volt. A gazdasá- . gi nélkülözés és elégedetlenség hatására sokan a helyi szociáldemokrata szervezet felé sodródtak, s attól várták a segítséget. Megfigyelhető, hogy a pártszervezetnek volt egy biztos magva, akikre mindig lehetett szamitani : Szentpéteri Balázs, Bakó Kálmán, Földi István, Földi Endre, Turbacs Mihály, Janó János, Tőrös István és felesége, valamint Vigh Slek. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete 193o-tól 1933-ig a zaklatások ellenére is meglepő befolyásra $ett szert a város lakosságénak körében. Elsősorban agrárproletárok, a legöntudatosabb kubikosok képezték a szervezet bázisátj 1931-32—tel már egyre több iparos is belép a pártszerveze-tbe. A szociáldemokraták bátor hangon kritizálták a városban uralkodó állapotokat, s rendszeresen tájékoztatták az országos pártvezetést a Зо-as évek elején Kisújszálláson is jelsntkező súlyos gazdasági problémákról, a szegények nyomorúságos helyzetéről. Tapasztalniuk kellett viszont azt is, hogy felülről a pártvezetés részéről hiába vártak orvoslást, ígéreteknél egyebet nem kaptak. Mivel egyre határozottabban kiálltak a szegényparasztok és nincstelenek érdekében, váltak aránylag rövid idő alatt népszerűekké azok előtt, akiknek az érdekeit képviselték, A terror fokozódása helyi viszonylatban 1931-ben vette kezdetét, amikor a párttagok száma rohamosan szaporodott "A rendőrség első intézkedése az volt, hogy a párthelyiségbe csak az jöhetett be, akinek tagsági könyve van. Amikor ezt kihirdettük, a látogatók közül többen beiratkoztak. Esténként felolvasásokat tartottunk." /33/ - olvashatjuk Bakó Kálmán visz— szaemlékezéseiben. 193o-tól kezdve Strasszer Gyula is — aki később az illegális kommunista mozgalommal is kapcsolatba került — a pártszervezetben dolgozott, s gondoskodott a párt- 175 -