Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

presbiteri jegyzökönyvek /XI.kötet/ tanúsága szsrint Srdélyba való hazatérése'után a heve

snagykun

s ági református egyházmegyei bíróság "tanári hivatalának viselésétó'l véglegesen reg fosztja." úr. Borzsák József sem foglalhatja el állását a fei-antö igáiét ellenére sem. A tanári kar 1921. április 14—i beadványában az igazgatótanácsot további intézkedések megtételére kéri mert "Borzsák József itteni működését ... lehetetlennek tartja", mégpedig " a proletárdiktatúra alatt tanúsított, és a tanári tekintélyt ... lealacsonyító viselkedése miatt, mikor is a város legaljasabb söpredékévei barátkozott ás эгу követ fujt." /74/ " . Dr. Borzsák 1921.máj us 13-án Monoron kelt levelében bátran és önérzetesen utasítja vissza az ügyé be való eféie rosszindulatú beavatkozást : " Vegye tudomásul a t, kar, hogy ... nem ismerem el illetékességét ahhoz, hogy felettem erkölcsbírói tisztet gyakoroljon. " "Ami egyes styláris Kifejezéseiket illeti holmi barátkozásokról és köfavasokról, а \'егоя "legaljasabb söpredékével" ... tiltakozom az általánosítás ellen az akkor velem együtt szerepelt - ma is állítom : legnagyobbrészt derék és becsületes emberek - reputációja ércekében, akiket a jószándékon kivül egyéb nem vezetett. Istenben s becsületben boldogult Szoboszlai István sirja előtt levett kalappal állhat meg Kisújszállás minden rendű—rangú lakója,, s a vele való párhetes valóban baráti kapcsolatra büszkébben, s önérzetesebben tekintek vissza, mint nagyon sok régebbi összeköttetésre."/75/ Kisújszállás forradalmi értelmiségének legjobbjai tehát a proletárdiktatúra többi vezetőjéhez hasonlóan igen súlyos megtorlást szenvedtek, állásukat elvesztették, Fejér József börtönből való kiszabadulása után Jászberényben, majd Miskolcon élt, az ecetgyárban kíshivatalnokként dolgozott, de az elviselt testi-lelki szenvedéseket nem tudta kiheverni. Borzsák József visszaemlékezése szerint 1938-ban halt meg. Maga Dr. Borzsák a cipészmesterséget kitanulva tengette maga és családja életét Monoron, ahol haláláig, 1967-ig lakott, Aíisszaemlékezéseiben írja : "Hogy mi lett a sorsunk,ki nem tudja ? Összetöretés, börtön, kenyérvesztés, gyűlölet,, megcsúfolás, számtalan jó társunk számára puskagolyó, kötél és a sir mélye. Akik túléltük a szörnyű vihart, eljárt fölöttünk az idő, megöregedtünk, de becsületes igyekvésünkra, jót aka— - 137 -