Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

váltak a rekvirál ás ok « Pl. 1919. nov. 19~éh nyomtatott hiri'r i/t /a•.Szekeres nyomdában készitatték/ adott ki a katonai -parancsnokság, - ezt Cs.éti. Róbert főispán is aláirta melyben szigorúan elrendeli a román hadsereg részére össze— szedett gabona állomásra való kiszállítását, mivel a vagonok a gabona elszállítására előálltak. A felhívás utolsó mondata: "Budapest városa a román hadsereg számára beraktárózott gabonából nem fog kapni." /53/ Ä gabonarekvirálások mellett súlyosan érintette a lakosságot az ál latrekvirál ás is, "A román .hadsereg által eszközolt ál— latrekvirálások egyes kevesebb teherbíró képességű városi lakosokat igen érzékenyen érintettek vagyonaikban, sőt; vannak kisebb gazdaságok, melyek az igavonó állatok nagy mérvű elvétele által fentállásban vannak veszélyeztetve."/54/ A város vezetői ezeket a terheket kezdetben "közérdekű tanárként" kezelték, s a befutott panaszok» s ezek felülvizsgálatára létrehozott bizottság jelentése alapján, az anyagi kár megtérítésére törekedtek. Sz viszont azzal a következménnyel járt, hogy kénytelenek voltak az adót emelni, majd pedig kölcsönöket felvenni. A román katonák itteni viselkedése nagyon sok kivánni valót hagyott maga után, s valószínű így volt az máshol is. Már az első bevonulás után is súlyos károkat okoztak. Az 1919. június 22-i presbyteri ülésen az "iskolaszék bejelenti, hogy a központi fiúiskolában beszállásolt román katonaság az igazgatói irodát és szertárt feltörte, s onnan pénzt, sok értékes taneszközt, f

eiszerelést, nagyobb értékű írószert elvitt, s az iskolai bútorokban több ezer korona kárt okozott." /55/ Nemcsak a központi'fiúiskola, hanem a gimnázium is komoly károkat szenvedett. Az 192ö. ápr. 14—én ülésező presbyteri értekezleten az iskolaszék a kiküldött bizottság vizsgálata alapján 175»768 korona értékű; iskolákat ért "oláhok által okozott" károsadásról számolt be. Megállapíthatjuk tehát, hogy a várost lo hónapon keresztül megszállva tartó ellenforradalmi román katonai egységek rendkívüli módon próbára tették a város lakosságát, s az erkölcsi szenvedésen kívül az anyagi nélkülözés - ami már- a háborús ' években gelahtkezett.— soha nem tapasztalt méreteket öltött. Az ebből az időből származó képviselőtestületi jegyzőkönyvek is ezt bizonyitják; panaszok tárgyalásával, segélyek megszavazás '-aval, anyagi nehézségek leküzdésének problémáival, sä megszálló román katonai.egységek parancsnokságának ujabb és ujabb követeléseinek teljasitésével foglalkozott állandóan a képviselőtestület. Ezeknek a követeléseknek egyre kevésbé. . - 129 -