Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

Kisújszállás lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása az 192o. évi népszámlálás alapján. /Magyar Statisztikai Közlemények./ 1. Mezőgazdaság és kertészet : kereső birtokos és cseléd munkás férfi nő bérlő kereső eltart, kereső eltart, 2934- 1126 1154 4-81 776 lőlo 174-3 2. Iparosok, alkalmazottak, egyéb : kereső Ipar Kereskedelem Közlekedés Közszolg. és szabadfogl, Véderő 3. Napszámos Nyugdijasok Házi cselédek Egyéb 775 233 269 293 83 119 161 346 4-6 eltartott 957 336 632 4-95 67 lo2 179 32 129 A földnélküli parasztság kénytelen volt olyan alacsony bérért dolgozni, amilyet a gazda vagy a földbirtokos felajánlott. A nagygazdák még kevesebb napszámbért fizettek, mint a nagybirtokosok, vagy tőkés nagybérlők. Az alacsony munkabéreket a következőképpen indokolták : " A munka értékét sem az idő tartama, sem a ráforditott testi magerőltetés nem szabja meg"... "A munka értékét tehát a munkások ritkasága vagy sokasága»to— vábbá néha a munka szorgossága szabja meg, tekintet nélkül az időre, amely alatt elkészül.

,f

/6/ Természetesen ez a fejtegetés a munkaadók, a gazdák törekvéseit igyekezett alátámasztani. Kevés munkalehetőség kinálkozott és ugyanakkor sok szegényparaszt, nincstelen földmunkás szeretett volna családja fenntartására munkát vállalni, keresethez jutni. Ilyen körülmények között a munkaadók tetszésük szerint diktálhatták a munkafeltételeket, szabhatták meg a munkabéreket. Nem véletlen, hogy a XIX. század utolsó évtizedében, de különösen a - 12 -