Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
ló готал királyi katonai egységek, s azok parancsnokai iránt is, mint az első bevonulás alkalmával. " A forradalom leverésének örömére, a felszabadító román, hadsereg Budapestre való bevonulásának hirére a román csapatok hálaadó istentiszteleten vettek részt, mely a helybeli református templomban tartatott«" /43/ Az istentisztelet után Radu százados beszélt a katonákhoz. A diszfelvonulás utáni villásreggelin Divizioli ezredes pohárköszöntőt mondott, éltette a román királyt és királynét. Cséti Róbert - aki a románok legbizalmasabb embere volt - válaszolt Divizioli ezredes beszédére, s franciául köszöntötte a román tiszteket. Ezután a református esperes emelkedett szólásra, aki németül beszélt a román és magyar e— gyetértésről. Ez az agyatértés a forradalom, a proletárdiktatúra felszámolásában nyilvánult meg, mint ez rövidesen ki is derült. Az esperes után Savin őrnagy és Jonescu főhadnagy, mint városparancsnok mondott még rövid beszédet. Az ünneplés egész nap tartott; este a Korona szálló éttermében vacsorán látták vendégül a román tiszteket. n Az egész ünnepség lélekemelő hangulatban folyt le. Egy lidércnyomás alól szabadultak fel a lelkek, w /44/ - mondja a helyi lap cikkírója, aki nyilván nem akarta észrevenni, hogy a lidércnyomás ezután neheze-» dett csak. igazán a becsületes emberek lelkére, azokéra, akik hűek maradtak a proletárhatalom eszméjéhez,- s ezért súlyosan fizettek. и Nem sokkal később azonban az augusztus lo-én anynyira barátkozó román tisztek utasítására megkezdődő féktelen rekvirálások egyre nagyobb gondba ejtették a város akkori közigazgatási vezetőit is, s a román megszálló csapatok iránti szimpátiájuk ennek nyomán fokozatosan csökkent. A város vezetését a gyakorlatban a megszálló román katonai egység parancsnoksága tartotta kézben. Az ő engedélyük nélkül szint© semmi sem történhetett a városban; pl, a Kisújszállás és Vidéke c. helyi lap is csak a román parancsnokság engedélyezése alapján jelenhetett meg. Rövid ideig,, július 27-től augusztus lo— ig szünetelt a lap, s augusztus lo—tői jelenhetett meg újra, "A román parancsnokság szabta meg azt is* hogy a toronyórát hogy állítsák, és mikor lehet istentisztelet. K /45/ /A proletárhatalom, helyi képviselői ilyen megkötéseket nem szabtak az egyház részére, még a vallástanitást is engedélyezték a tanulók szájaára a templomban./ A megszálló egység legénységi állományát a központi fiúiskolában helyezték »X, s emiatt a tanítást váltakozó félnapos rendszerrel a leányiskola tantermeiben tartották. n Augusztus 29-én foglalkozott az egyházi igazgatótanács a főgimnázium helyzetével, mivel a főispán ás praafektusi hivatal igényt tartott továbbra is a gimnáziumra,. 124
