Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

birtokosok és bérlők számának csökkenése követi a jelzett időszakban. l89o-bea 19oo-ban csokkenáo %~ Szolnok megyében : 32778 28452 4326 15,2 Országos átlagban : 1613742 1537o92 7бб5о 4

r

7 A Jászkunság mezőgazdaságának fejlődése is igazolja Lenin megállapítását, aki a magyar mezőgazdasági statisztika számításait értékelve mutatott rá, hogy M

A kapitalizmus fejleszti és előreviszi a mezőgazdasági technikát, de ezt nem teheti másként, mint ugy, hogy tönkreteszi, nyomorba dönti és elnyomja a kistermelők tömegét,"/5/ Szolnok megyének az 19oo.-ik évi birtokmegoszlásából a földtulajdon viszonyok megmerevedésére következtethetünk. A módos parasztság óriási nyomással nehezedett a középparaszti és kisparaszti gazdaságokra., A törpebirtokosok és a nincstelenek számára — akik a megye paraszti lakosságának 4o-42 %— át tették ki - nem maradt más választás, mint szervezkedve tiltakozni kilátástalan helyzetük ellen, vagy elvándorolni, az ország más vidékein, esetleg külföldön keresni a megélhetés lehetőségeit. A nincstelen agrárpraletáriát us sorsát megpecsételő földbir— tokviszonyokon szinte semmit sem valtaatatott az első világháború utáni látszatföldreform sem, igy lényegében a századfordulóra jellemző birtokviszonyok uralkodtak egészen 1945-ig. A Jászkunságban végbemenő gazdasági-társadalmi fejlődés sajátosságai, a nagybirtok hiánya, a nagyparaszti bortokok nyomasztó számbeli fölénye, a nincstelen agrárproletáriátus feltűnően magas arányszáma, a gazdasági élet túlnyomóan mezőgazdasági jellege, az ipar elenyészően kis szerepe - Kisújszállás gazdasági-társadalmi életére is jellemzők.