Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A Bata és a CIKTA Kft. még a terület átcsatolása előtt lázas tempóban feltöltötte a felvidéki érdekeltségét készáruval, gépekkel és különböző eszközökkel, hogy később az ország belsejében felépülő nagyszabású üzeméhez mindenféle Bata-eszköz rendelkezésre álljon. Ezt támasztja alá a Komáromban 500 00o koronával alapított társaság tőkéje is.

74 Érsekújvár viszonylag fejlett iparvidék volt már a monarchia idejében is, több gyár működött. Így az érsekújvári üzem tovább nem volt bővíthető, telkét teljesen kihasználta, s bizonyos felújításra szorult. Ez már nem biztosította volna Bata távolabbi elképzeléseit. Ezért Magyarországra, mint telephelyre eső választást a következő megfontolások döntötték el:

75 1. Magyarország az 1867-es kiegyezés után is Ausztria gazdasági függvénye — iparilag elmaradott ország maradt. 2. A magyar fogyasztótömegnek a szerkezete, amely nagy, még fel nem keltett „többletf'-lábbeliszükségletet engedett feltételezni, éspedig primitív tömegcipő-szükségletet, amelynek gyártása Bata főerőssége. 3. A magyar népesség, amely még nem iparosított, kevéssé szervezett és a Bata munkarendszer részére azért még könnyen elérhető falusi „emberanyagot" sejtetett. A telephely-elemzés második lépése volt a Bata-gyár részére Magyarország legmegfelelőbb, legalkalmasabb vidékének a kiválasztása. A választás először hazánk északi részére, a Duna partjára esett, ahol tehát legkedvezőbbek a közlekedési viszonyok. A közlekedési viszonyok már előre kedvező kialakításának célja érlelte meg Batának azt az elhatározását, hogy az új gyárat a Duna partján (Tatabánya, Tokod, Dorog) állítsa fel. így előre gondoskodhatott arról, hogy a legfontosabb nyersanyagok, mint pl. bőr, amelyet Indiából hoz be (a Szuezi-csatornán, a Fekete-tengeren és a Dunán), valamint Zlinben előállított speciális cipőgyártási gépek, amelyeknek onnan csak egy rövid útvonaluk van a pozsonyi csehszlovák Duna-kikötőig és azután a folyón lefelé a nemzetközivé vált Duna magyar szakaszán át Borovóba, a jugoszláv partokra hajózhatók. Ilyenformán olcsó víziúton kerülhessenek leszállításra. A magyar kormány — amely nyíltan kiállt Bata mellett — ahhoz kötötte támogatását, hogy hazánk egy agrárproletár vidékén épüljön fel az új üzem, miután Dunántúlon az általa kiválasztott vidék már meglehetősen iparosítva volt. Ezek után Bata Pleskó Jenővel és egy pár specialistával a dunántúli tapogatózás után útnak indult autóval és végigcserkészték a Tisza vonalát az Alföldön. Szolnokon, Tiszaugon, Szentesen eredménytelenek 36