Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Amint a táblázatiból is látható, a martfűd Tisza Cipőgyár B gyáregység bőrcípőt készítő rezsslegenek átlagkeresetié a legalacsonyabb az országban (és ez a fentiékiben vázolt különleges helyzetével, összetételiével magya­rázható, ilyen adottságokkal más bőrcípőt készítő gyár nem rendelkezik.) így talán könnyebben érthető az alacsony kereseti lehetőség, amely meg­határozza a munkavállalók labilitását is. A korábbi vállalatvezetés e kérdésekkel megbirkózni nem tudott. 1965-ben a vállalat élére új igazgató került, aki szembenézve a tények­kel, kerestei, kutatta az új gazdaságpolitikában rejlő lehetőségeket, a ter­hes örökség felszámolására. Az eltelt idő igazolja a hozzáértést; átszer­vezték a vállalatot, előre léptek a termelés frontján; a lazaságok felszá­molása terén, aiminék erediményekénjt javult az általános helyzet, emel­kedett a termelékenység, növekedett a munkások keresete valamennyi szakmában. Ebben nagy szerepe van a sokféle áruvállalás teljesítésének. Bíztató jelként értékelhetjük, hogy a vállalatvezetés tudja, milyen kapacitásra képes a gyár, azt is tudják, hogy a továbbjutás feltétele elsősorban a műszaki fejlesztés, a műszaki normák kiigazítása, ösztönző bérrendszer kialakítása, az amellyeil hatékonyan tudják növelni a ter­melékenységet. Fel kell számolni azokat a termékeket, amelyek nem kifizetődőek. Köztudott ugyanis, hogy amennyiben nő a, kifizetett átlag­bér, abban az esetben csökken a felosztható nyereség, sőt még többel, mert nagyobb bérkifizetések magasabb közterheket is jelentenek. Ezek­kel párhuzamosan pedig emelkedik a gyártmányok önköltsége, romlanak Oz értékesítés lehetőségei. 136 A tervezett intézkedésekkel egyrészt eny­hülnek majd a munkaerő gondok, másrészt növekedni fog a termelé­kenység és ezzel együtt a munkások keresete is. A kiszűrt okok évről-évre gondot okoznak a vállalat vezetőinek, óppenúgy, mint a politikai és társadalmi szerveknek. Minden esetre mint szemlélet, még inkább aggasztó következményei érdemesek arra, hogy a gyár vezető szervei foglalkozzanak ennek az országos jelentőségű prob­lémának a megoldásával. Lakóhely szerinti megoszlás A lakóhely szerinti megoszlás mutatja meg a gyárhoz kapcsolódó munkásréteg kiszélesedését, letelepedését. Martfűn lakik a munkások 26,7%-a, a Martfűvel határos Tiszaföldváron pedig 36,7%, a környékbeili községekben 26,3%, egyéb helyen lakik 10,3%. Gyárunk, amely a II. világháború küszöbén a legelők és a kukorica­földek közepén 'épült ki, ma már Szolnok és Kunszentmárton közép­pontjában fekszik, köröskörül emeletes lakóházakkal, korszerű szolgáltatá­sokkal. Érthető, ha a szélesedő munkástörzs igyekszik a gyár köré tö­mörülni. A gyár ma is erős vonzást gyakorol közvetlen és távolabbi 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom