Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Amint a táblázatiból is látható, a martfűd Tisza Cipőgyár B gyáregység bőrcípőt készítő rezsslegenek átlagkeresetié a legalacsonyabb az országban (és ez a fentiékiben vázolt különleges helyzetével, összetételiével magyarázható, ilyen adottságokkal más bőrcípőt készítő gyár nem rendelkezik.) így talán könnyebben érthető az alacsony kereseti lehetőség, amely meghatározza a munkavállalók labilitását is. A korábbi vállalatvezetés e kérdésekkel megbirkózni nem tudott. 1965-ben a vállalat élére új igazgató került, aki szembenézve a tényekkel, kerestei, kutatta az új gazdaságpolitikában rejlő lehetőségeket, a terhes örökség felszámolására. Az eltelt idő igazolja a hozzáértést; átszervezték a vállalatot, előre léptek a termelés frontján; a lazaságok felszámolása terén, aiminék erediményekénjt javult az általános helyzet, emelkedett a termelékenység, növekedett a munkások keresete valamennyi szakmában. Ebben nagy szerepe van a sokféle áruvállalás teljesítésének. Bíztató jelként értékelhetjük, hogy a vállalatvezetés tudja, milyen kapacitásra képes a gyár, azt is tudják, hogy a továbbjutás feltétele elsősorban a műszaki fejlesztés, a műszaki normák kiigazítása, ösztönző bérrendszer kialakítása, az amellyeil hatékonyan tudják növelni a termelékenységet. Fel kell számolni azokat a termékeket, amelyek nem kifizetődőek. Köztudott ugyanis, hogy amennyiben nő a, kifizetett átlagbér, abban az esetben csökken a felosztható nyereség, sőt még többel, mert nagyobb bérkifizetések magasabb közterheket is jelentenek. Ezekkel párhuzamosan pedig emelkedik a gyártmányok önköltsége, romlanak Oz értékesítés lehetőségei.

136 A tervezett intézkedésekkel egyrészt enyhülnek majd a munkaerő gondok, másrészt növekedni fog a termelékenység és ezzel együtt a munkások keresete is. A kiszűrt okok évről-évre gondot okoznak a vállalat vezetőinek, óppenúgy, mint a politikai és társadalmi szerveknek. Minden esetre mint szemlélet, még inkább aggasztó következményei érdemesek arra, hogy a gyár vezető szervei foglalkozzanak ennek az országos jelentőségű problémának a megoldásával. Lakóhely szerinti megoszlás A lakóhely szerinti megoszlás mutatja meg a gyárhoz kapcsolódó munkásréteg kiszélesedését, letelepedését. Martfűn lakik a munkások 26,7%-a, a Martfűvel határos Tiszaföldváron pedig 36,7%, a környékbeili községekben 26,3%, egyéb helyen lakik 10,3%. Gyárunk, amely a II. világháború küszöbén a legelők és a kukoricaföldek közepén 'épült ki, ma már Szolnok és Kunszentmárton középpontjában fekszik, köröskörül emeletes lakóházakkal, korszerű szolgáltatásokkal. Érthető, ha a szélesedő munkástörzs igyekszik a gyár köré tömörülni. A gyár ma is erős vonzást gyakorol közvetlen és távolabbi 158