Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

állandó használat mellett meghagynak a gazdák tulajdonában. Közben osztozkodás, eladás miatt ezek a földek elaprózódtak. Ilyenkor ujosztást kérnek, melyet a tanács rendszerint meg is csinál. M A Borda tétbeli tengeri és Karajánosi köles *s dinnye földek mivel apróbb darabok, a* szántásban alkalmatlanságot szenvedvén, 's jobbnak találtattván azokat ujjra el osztani, mind a három rendbelit egy osztályra *JS már ez a* Tanácsban ez előtt szóval meg határozva lévén, most csak a* jött kérdésbe hol, *S mellyik Tizeden kezdessen az osztály, 'fi miné147 mü darabokban adasson ki éhez képest." Mint utaltunk rá, a járulékos földek mindig a tőkeföldek függvényei voltak. Ez alól akkor sem volt kivétel, ha a tőkeföldet valaki elzálogosította. Ilyenkor a zálogos használta a járulékföldeket is. Ez alól csak akkor volt kivétel, 148 ha ezt külön kikötötték, hogy a járulékföldeket nem adják, A kihasznált, lesoványodott földeket legelőnek elhagyták, 149 pár éven keresztül igy pihentették. A kiosztott földeken, melynek osztása mindig tavasszal történt, a munkákat március második felében kezdték, de mindenképpen be kellett fejezni április 15 és 2o között. Ez alól csak a rövid tenyészidejű köles volt kivétel, melyet májusban is lehetett vetni, akkor is jó termés volt várható. A gyakorlat az is volt, hogy ezt a nö, , 150 vényt kesobb vetik, A járulékföldek végleges felosztásának gondolata 1852-ben vetődött fel először. A megvalósítás azonban, sokáig várat magára, mivel a felosztást nagy mértékben akadályozza, a csak las151 san visszahúzódó viz. 1854—ben addig jutnak, hogy hat éves 152 használati időt állapitanak meg ezekre a földekre. Végül - 84