Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

ták." Előfordult az is, hogy a tanyán, az állatok takarmányozására felhalmozott szénát ellopták» A fentieken kívül jellemző bizonyitéka a tanyák teleltető jellegének az az 1795 január végén kelt határozat, mely az állatok összeirásáról rendelkezett. Kitűnik a szövegből, hogy az összeírást most lehetetlen megcsinálni, mert nagy a hó, s a tanyák között sem lehet közlekedni könnyen : w Biró uram elő teszi, hogy mivel meg eshetett, hogy a* Portio alá esendő Jószágok öszve Írásában némellyek talán el hagyattak, mely a közösségnek igen nagy kárára van, ugyan azt meg visgáltatván, *s a

r nagyobb Jószágu lakosok jószágait avagy ts.ak azért is, hogy jövendőben ezen gondosságnak tapasztalásával aceurátusabbak lennének a* Lakosok, fel számláltatni javasolja. Igazságosnak találtatott ugyan Biró Uramnak ezen fel tétele de a* mostani nagy hó miatt lehetetlen lévén most a szállások között .járni, olly móddal rendeltetett ez véghez vitetni* bogy a* Pásztorok kérdeztessenek meg a* jószágok számáról, s ha valakiknél nagy gyanú tapasztaltatik, annak marhája számláltasson fel, mely adandó alkalommal munkába is vétessen',' Ugyancsak az állattartás fontos szerepére utal a tanyáknak az a válasz, melyet II. József rendeletére küldtek a karcagiak» Ez a rendelet a csárdák, vendégfogadók és szállások tí— gyét kivánta megoldani. Az 1782» Jul.19-én kelt rendeletre október 17-én az alábbi választ küldik el î " Hogy mivel minden—némü Pascuum minden esztendőben az ár-vizek miatt annyira el szorittatna* hogy kéntelenittetünk marháinkat más közelebb való Határokra legeltetés kedviért • hajtani, szántó és kaszáló földeinken kivül az szállásokat - 66 —