Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

s a szolgálatokat, mit az együttélés követelt, nem teljesítette.

97 Karcag mind a mai napig megőrizte azt a sajátosságot, hogy minden tanyához tartozik városi ház is. Még a ma tanyán élőknél, akik ősi soron birtokolják azt, megtudjuk,hogy van a városon is hova haza mennie. A város mindig az otthont jelentettej a tanyáról a városba jövő ma is azt mondja : haza megyek. Karcag gazdálkodását a legutóbbi évtizedekig döntően a tanyás gazdálkodás jellemezte. Mindenfajta gazdasági tevékenység elsősorban a tanyához kötődött. Nem lehet pontosan meghatározni a földterületnek az alsó határát, melyre tanyát építettek. Kb. 3-4- hold föld eddigi meglátásunk szerint, melyen már tanya állhatott. Nagyobb paraszti gazdaságok több tanyát is fenntartottak a határ különböző pontjain, ritkán az is előfordult, hogy ugyanazon határrészen volt valakinek két tanyája. Esetenként bizonyos funkciókban a tanyát helyettesi tették a város körül lévő rakodók vagy lógerek. Ezt a kérdést külön részben tárgyaljuk. Eddigi ismereteinket a karcagi tanyáról az alábbi történeti adatok segítségével némileg szélesíteni lehet, remélve, hogy a probléma még jobb megértését segiti. GYÖRFFY István Karcagról nem tudta megállapítani, hogy 98 kertes volt—e vagy sem. Jelenlegi ismereteink szerint a 18, század második évtizedében, a Rákóczi szabadságharc után viszszaköltöző lakosok már nem települtek ebbe a formába. Hogy a— zonban ennek & településszerkezetnek az emléke erős lehet, két adat bizonyítja. Az egyik 174-1-4) ől való. Arról intézkedik,hogy a tűzkár megakadályozására minden albán viz álljon : n Determináltatott Hogy tüz veszedelem eltávoztatására minden Is — - 63 «