Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

bírsággal sújtottak. Megtudjuk továbbá azt is, hogy voltak olyanok is, akik паи szántással hasznosították a területet, hanem szénát gyűjtöttek rajta. Ezektől is ugyanazt a haszonbér címén kirótt büntetést követelik. Volt ciég egy érdekes módja a tiltott földfoglalásnak, amely, inkább a szántóföld tiltott használatát jelentette. Az alapja az volt, hogy Karcagon rendszeres gyakorlatként élt, hogy a szolga, esetenként családtag is kapott földet müvelésre a gazdáéból. A szolgáknak a konvencióba bele volt számítva az egy hold szántóföld termése. A megmunkáláshoz az Iga— erőt a gazda adta. Előfordult az, hogy a megengedettnél nagyobb területet fogott fal magának az éves csfléd saját hasznára. 1786-ban " Magyar Jánosné panaszollya, hogy az múlt Őszszel Szolgája az legjobb földiben híre nélkül bérén felül ott véka 3uzát el vetett ... Minthogy a Szolga Gazdasszonyának híre nélkül, bérin felül többet bátorkodott az kiválasztott jó földiben vetni ... Földes Urának a búza termés átai adatik."'" Később, a bérleti formák tárgyalásánál majd a szolgáknak járó egy hold terület hasznosításáról részletesebben szólunk. Egy másik adat is jói példázza, hogy a tiltott földfoglalásnak ez a módja sem lehetett ritka. Meg kell jegyezni, hogy minden bizonnyal csak olyan esetben vitték tanácsgyülés ele az ügyet, ha maguk között nem tudtak magegyezni. így valószínűleg több ilyen ügyről - mivel nem nyert nyilvános forumot - nincs semmiféle feljegyzés. " Ferentzi Andrásáé a Kapának híre és tudása nélkül másfél Lánts allyányi főidét meg szántattván és bé vettetvén Mészáros Jánossal, mellyet a Napa hogy meg tudott erárita panaszt tett : arra nézve el végeztetett, hogy a melly termés fog ezen főidbe lenni, leg elébb a magot, melly belé vettetett ki mér— 53 »