Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

hogy n ... legcélszerűbb a XVIII. századból kiindulni amikor az,agrárélet először jelenik meg a történelem teljes fé— 2 nyeben." .A Nagykunságban külön hangsúlyt ad a vizsgálódásnak,hogy a 18. század az általánosan ható tendenciákon tul speciális fejlődést is mutat, amennyiben a kiváltságok elvesztéseA7o2/ és ezek saját pénzen történő visszaszerzése/l74-5—ös redemptió/ nagy horderejű gazdasági, társadalmi és kulturális változások kiinduló pontja lett. BARABÁS Jenő summázó véleményét a nagykunsági példa is igazolja : n ... a kulturális jelenségek térbeli differenciáltsága nem véletlen fejlődés eredménye, hanem 3 szabályos történeti folyamat következménye." A két Kunságnak és a Jászságnak gazdasági arculatát, társadalmi és kulturális fejlődését szinte napjainkig meghatározta a kiváltság visszaszerzése. Amikor tehát néprajzi jelenségeket vizsgálunk a Nagykunságon, hangsúlyozott szerepet kap a levéltári források tüze — tas tanulmányozása, Recens vizsgálatok a történeti anyaggal együtt szolgálják a biztos eligazodást. Erre SZILÁGYI Miklós is felhivta a figyelmet. Ugyancsak ezt erősiti meg TALASI István alapvető dolgozatában : n Kerdezhetnok, miért foglalkozzék a néprajzi kutatás közgazdaságinak látszó jelenségekkel, vagy üzemi gazdálkodás felé haladó irányzat magyarázatával. Népünk művelődése a történeti néprajz tanulsága szerint állandó mozgalmas fejlődés,, teremtődés, alakulás, dinamikus ráhatások, stb. következtében, s előző évezredek, évszázadok, évtizedek művelődési szakaszai, a megülepedettség közbülső, statikus, nyugalmi állapota előtti és utáni átmenetei mind az elfogadás és elutasitás, megtartás és átformálás folyamatrészeit jel —