Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

x volt, ami a legelőket sem kímélte. Ez azt eredményez

ta,hogy az állattartás korábbi formáit sem lehetett tartani, A nagyszámú, extenzíven tartott állat mennyiségi visszaszorulásának lehetünk tanúi, ugyanakkor lejátszódott egy kedvező folyamat is, mely a minőségi javitásban jutott kifejezésre. Fontos lesz a szaporulat mellett az egyéb haszon is, igy a tej, tejtermékek, gyapjú, hizlalás, stb. Mindezek a tendenciák a belterjesség irányába mutattak. Egyúttal megváltozott a korábbi időszakra jellemző gazdasági szerkezet is. A két ágazat még szorosabb, egymásrautaltabb kapcsolatba kerül. Mindenfajta fejlődés párhuzamosan következik be. Asszimetria nehezen képzelhető el, hiszen a földmüvelés számára, hogy eredményesebb legyen, szükséges az igavonó állat és a szerves trágya, másrészt a földmüvelés Terjedése szünteti meg a legelőte— rületeket, s kényszeriti arra hogy belterjesebbé váljon. Előtérbe kerül a szántóföldi takarmánytermesztés. Kérdés az is, hogy a korábbi időkben milyen lehetett az arány. Az a véleményünk, hogy szoros kapcsolat van.az állattartás és a földmüvelés között, s eléggé szimmetrikus az aránya a két területnek. Egyik alakulása, változása törvényszerűen hozza a másik változását. Uj állatfajta meghonosodása uj növénykultúra megjelenését sürgeti, és egy uj növényféleség /pl. kukorica/ uj tenyésztési területeket tár fel. Amilyen mértékben belterjesedik a földművelés, olyan mértékben követi ezt az állattartás, ill. forditva. A kettő érdekei közös eredőt eredményeznek. A Kunságban a feljegyzések tanúsága szerint ez az egymásrautaltság korábban is fennállott. Az extenziv állattartás mellett a müvelés is extenziv. Éppen a tanya problémája igazolja ezt az állításunkat. A jószágteleltető tanya körül csak az önellátást szol— -43 -