Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A magyarországi földközösség аеж szállhatott szembe a fejlődő gazdasági élet törvényszerűségeivel. így érthető az Is,hogy miért szűnt meg előbb a földközösség az ország nyugati és é55 szaki részen mint az Alföldön." Az Alföldön az itteni viszonyokból következően maradhatott meg a földközösség ilyen hosszú ideig. A közeli piacok hiánya* ill. a közlekedési és szállítási nehézségek inkább a— kadályozói voltak.a földművelő tevékenységnek, a mezőgazdasági árutermelésnek. Ezzel szemben az adott természet— és gazdaságföldrajzi viszonyok jól megfeleltek az állattartás külterjes követelményeinek. Az itt elmondottak pontosan fedik a Jászkunságban, igy Karcagon is lejátszódó folyamatokat. FODOR Ferenc megállapításával csak részben értünk egyet, mely szerint ï " Olyan foldközösség és kötött gazdálkodás fejlődött ki itt a redempció után, amelynek a Kunságon kivül sehol sem volt párja az Alföldön, s amely alig változik, egy teljes századon át/'

56 Az kétségtelen, hogy a földközösséget a redempció alapján kialakult viszonyok konzerválták és a 19. század végéig meg — hagyták. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a határ egy je lentős részét ki-ki tetszése szerint használhatta.,Ez szabad gazdálkodással élt terület volt első perctől fogva. A harmadik kérdéscsoport, mellyel,foglalkozunk, a gazdálkodás rendszerév

el van összefüggésben. Ezen belül arra sze — retnénk felhivni a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban Kar — cagon a gazdálkodásra a komplexitás volt a jellemző, ezen be — lül is a két nagy ág : az állattartás és földmüvelés játszott domináns szerepet. Mindezek keretét a település- és gazdaság— - 39 -