Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Szabadfoglalas : Az agrártörténet, de más tudományok is, malyek a földmüvelés fejlődését kívánták nyomon követni, nagy súlyt fektettek arra, hogy ezt a földhasználati módot alapo San leírják. Sok esetben következtetéseik oda irányultak, hogy ez.t ugy irják le, mint egy általános, rendszeres-gyakorlatot, 4-5 mely hosszú időn keresztül meghatározó jellegű volt. Okleveles adatokkal bizonyitható megléte, s különösen a IS. század első felének gazdasági gyakorlataként szokás ezt a fogalmat emlegetni. A szabadfoglaláson azt értik a kutatók, hogy a lakosok a határukon bárhol, tetszés' szerinti területet foghattak fel, s azt a maguk számára mezőgazdasági müvelés céljaira felhasználták. A későbbi időkben egyre inkább koriátok közé szorul ez a gazdálkodási forma, s végül átadja helyét a kötött művelési rends zereknek. A Nagykunságon is.meg^volt ez a szabadfoglalás, többen •4-6 meg is emlékeznek róla, GYORFFY István idézi az l?2o-as Öszszeirást, mely közvetlenül azután keletkezett, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt. Hakamazra költöztetett lakosok újra elfoglalták és megülték városaikat. Ez az összeírás azt mondja : " übi quia prímám cespitis araturam facérét eandam terram 47 quasi pro sua reputaret " . . ami nyilvánvalóan a szabad foglalás tényét igazolja. Ezt az összeírást idézi FODOR Ferenc is, idézve fordításban a fenti mondatot : " ... aki valamely gyepet először felszánt azt a földet 43 magáénak tekintheti." Hangsúlyoznunk..kell a szerzők megállapításait, hogy ezek az adatok csak azt bizonyítják, hogy az újra népesülő terület első lakói - akár régiek, akár most érkezők — a határt szaba—