Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

az az intézmény» mely a közösség felől és a felülről jövő kezdeményezéseket értékelte» végrehajtotta, vagy elvetette. Ennek a katalizátor szerepnek a jelentősége annál nagyobb, minél összetettebb feladatot lát el az adott választott testület. A jobbágyfalvaknál jóval kötöttebb viszonyok között sok múlott azon, hogy milyen jól irányított a tanács. A török időszak alatt .meg egyenesen létkérdés volt, hegy mennyire Ügyes, mennyire politikus. A Jászkunság gazdasági életében betöltött szerepét a tanácsnak a legtalálóbban TÁLASI István jellemezte : " Kern nagy túlzással azt állíthatjuk, hogy egy-egy kis kun helység a XVIII. század folyamán szinte egy gazdaság,ahol 53 a tanács, mint családfő határoz a teendők rer.dja felöl." Érthető is, hogy a Jászkunságban ilyen fontos irányitó szerepe van a tanácsnak a közös dolgokban, A redempciós ki váltságokból következett ez az autonómia, ahol minden tett jó vagy káros hatása közvetlenül éreztette hatását. Végső soron a tanács gazdasági intézkedéseiben az egész földművelő.» illetve földtulajdonos - tehát redemptus - közösség akarata jutott kifejezésre, s valósult meg. Mindez keretet adott a paraszti életritmus kiteljesedésének. Kint ahogy a szokás mankó a közösségben élő, s oda beilleszkedő egyénnek, melynek segítségével eligazodik a közösségi élet normáinak bonyolult világában, ugyanúgy a kommün it ás irányitó szerepe segítséget je--« lent egy határon belül az egyénnek; megmondja mikor mit kell tennie, egy—egy munkát hogyan és mimódon kell elvégeznie,sőt az etikai magatartást is szabályozza. A városi tanács szolgálta mindazokat a funkciókat, melyek különösen a megyei szervezet kiépülésével, az l87o—

es évek kö— - 29 -