Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

javították volna. A viz átkát jól ismerték» áldását csak a hiányból kezdték ismerni." Véleményének megfogalmazásában bizony ára szerepet játszott az 1363-as nagy Ínséges esztendő is» melyről éppen vidékünk vonatkozásában olyan megrázó képet rajzol GYCBFFY La31 JOS. A lecsapolt réteket kiosztották mezőgazdasági müvelés alá. Néhány évig szinte mesés gazdagságú terméseredményeket értek el. Gazdagon meghálálta a föld a bele fektetett munkát. Azonban a talaj erejének pótlása nem volt tervszerű és állandó, igy rövid idő alatt kimerültek ezek a földek, s csak nagy munka árán hoztak valamicske termést. Meg sem közel itve a tilaimasi földeket. Bár nagy viták zajlottak az árvizmentesités körül, a későbbiekben pedig a következtében beállott * "*2 talajképződési folyamatokról,*' az mindenképpen szolgálta a táj mezőgazdasági kultúrájának a fejlődését. A lecsapolás alapjában változtatta msg a tájat, az itt élő ember egész gazdálkodási rendszerére hatott. Az állattartó gazdálkodás átalakul, s a földmüvelés lesz a meghatározó. Amilyen mértékben szorul vissza az állattartás külterjes jellege, olyan mértékben terjeszkedik a földmüvelés. Ezt az el tolódást GYÖRFFY István is nagyon fontosnak tartotta. TÁ LABI István az egész Alföld klimatikus és Ökologikus változásának is az okát keresi ebben, mely a gazdálkodás strukturá34 jara is erősen hatott. Az árvizmentesitéssel megindul a küzdelem a talaj termőerejének jobb kihasználásáért, ujabb növénykultúrák meghonosi« tásáért. De napjainkig visszatérő motívum lett a viz elleni küzdelem,"' Belvizek formájában követeli vissza a ret ősi - 26 -