Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

tulás volt Alföld-szerte. DIT2 idézi a királyi biztos jelentését : n Egy Karcag melletti* 2oo holdas tanyán mindössze 5 véka búza termett, takarmány semmi ... Az emberek füvet, a sertéseJc húst esznek. Azok is, «zek is só nélkül. A mi megehető zöldet talál a szegény nép, összeszedi, s ételnek megfőzi* elhullott lovak hulláin pedig sertések lakmároznak ... Egy dinnyéi я egy ló egy áru, ez is, az is 25 garas. Akár merre megy az ember, az utón döglött lovakat talál. ... a gazdák gereblyéik régi fogai közé ujjakat csinálnak, hogy a lekaszált arasznyi gabonát Összegereb lyézhessék ... n 32 SZABOLCS István, 1959. 63rÔ7. p. 33 GYÖRFFY István, 192$. l.p. ЗА TÁLASI István, 1942. 2o3. p. n A szemtermelő gazdálkodás mellett az állattenyésztés szerepe egyre alárendeltebb. A nép gazdaságában, illetve kisüzemében más jelentősége lett a jószágnak, a munkamódszer és a tempó módosul, a piac pedig a kinálat és a kereslet törvényeivel uj helyzet elé állitotta a népet, és ebben a még kiegyensúlyozatlan helyzetben tájékozódnia és alkalmazkodnia kellett, hogy az önellátáson és közterheken kivül д korszerű gazdasági igényeknek is megfeleljen.

1

* 35 A hiányos csatornarendszer következtében többször előfordult, hogy a,megépitett gátak miatt a viz nem tudott lefolyni a földekről. Ilyenkor aztán, hogy a város szabaduljon a viztol, azt tette, hogy átvágta a gátakat, s a szomszéd város határára e— resztette, annak nagy kárt okozva. Ilyen.esettel találkozunk a Prot. Karc. 1853. május 26. 35/113. sz. tanácsi jegyzőkönyvben. - 188 -