Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

jószágok téli ellátása aa itt gyűjtött takarmánytól füg­gött. Még az állandóan kinn .legelő szilaj állatok számára, is hagytak téli legelőt, egy-egy darab rétet, melyet лея kaszáltak meg nyáron* hanem hagyták, hogy az ott termett fii a lábán megszáradjon. Karcagon csak rét élésről és nem rét­gazdálkodásról beszélhetünk. A 19.század második feléig az volt a szokás, hogy a réti kaszálókat tavasszal nyilhuzás szerint minden évben újra osztották. így mindenki mindig más­hol kapta meg a járandóságát, tehát nem volt érdemes a javí­tására áldozni. A réteket igy is csak a kiáradó folyók horda­lékai javították. 5./ A jászkun redempció sajátos helyzetet teremtett : egyik legnagyobb előnye volt, hogy a magyar jobbágyfelszaba­dítást egy évszázaddal előzte meg, ezáltal utat nyitott a szabad-paraszti fejlődésnek» Ez azonban csak lehetőség maradt a múlt század közepéig, a kapitalista termelés általános mé­retű kibontakozásáig. Ennek oka a következőkben keresendő : a./ A kapitalista mezőgazdasági termelés kibontakozását akadályozta, hogy nem alakult ki a kapitalista ipar, mely fel­vevő piacot jelentett volna - ezáltal serkentve az élelmiszer­es az ipari növények termelését. b./ Szabályozatlan vizek és a rossz útviszonyok akadályoz­ták a gyors, nagy távolságra történő szállítást. Ilyen körül ­menyek között nem volt gazdaságos az állati erővel vontatott jármüveken a szállítás még viszonylag kisebb távolságra sem. Hogy a szállítási nehézségek ténylegesen mennyire akadályoz ­ták a fejlődést,, bizonyltja az a tény, hogy az l85o-es évek ­ben megépült vasút egymagában fellendítette a gabonatermelést, teljesen átformálta a mezőgazdaság hagyományos szerkezetét. — 181 «*

Next

/
Oldalképek
Tartalom