Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A következő évben hasonló tartalmú bejegyzés található a jegyzőkönyvben. Ez még jobban megvilágítja p.zt a gyakorlatot, . miszerint mindig azt igyekeztek nézni, hogy a nagy többségnek van-e haszna a kérdéses javaslatból. Az ugar'hasznosításánál, mint itt is látjuk, nagy szerepe van a legeltetésnek : n Nagy Gáspár ur s több exmissus Társai referálnak a 249. számra, hogy az Qrgondai ugarát meg járván s megvísgálván, ámbár ugyan némely kevés darabokat láttak ottan, mellyeken tettzene magától ki kelt búza, némely helyeken bokronként, mivel mindazáltal azon csekélységért a Lakosok leg nagyobb részének kárára nem Ítélnék méltónak, hogy az egész Ugar Tilalmasba tétessen, ugy vélekednek, hogy sokkal nagyobb haszon háromolna abból a Közönségbe ha átalyába meg ugaroltatna a reménylendő annál bővebb termés fejébe, mivel tudni való, hogy a Marha által taposott, s meg ugarolt Szántó Föld sokkal bővebben szokott fizet— na." Az utolsó bejegyzés а jegyzőkönyvben 1866. februárjában történt. Ekkor a Vajas kerül szóba, mint ahol nagyon szép vadbuza kelt ki, érdemes lenne haszonbérbe kiadni. De a tanács 46 szavazattal 14 ellenében leszavazza, az a vélemény, hogy több haszna lesz ennek a területnek, ha a legelő marha fogja jár — ni>

9 Azzal kapcsolatban, hogy az egyénileg használt tanyaföldeken volt-e ilyen vadbuza hasznositasa, nincs semmiféle adatunk. Tanulságos a fenti példák alapján az, hogy nem csak a búzát hasznosították ilyen formán, hanem — mint a példák is bizonyítják -mindenféle gabonát meghagytak, ha érdemes volt. - 166 -