Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

ben tilos volt előre helyet foglalni. Mind gabonát, mind per dig takarmányt csak az érkezési sorrendben lehetett lerakni, A iógereknek is a legnagyobb veszedelme a tüz volt, hiszen részben, vagy egészben megsemmisült a gabona és a takarmány is. A hagyomány több tüzesetet is.számontart a lógerekban. E~ zért érhető a fokozott szigorúság. Tanulságos idézni azt az I867. áprilisában hozott határozatot* mely a loger áttelepítését sürgeti tűzbiztonsági okokra hivatkozva ; " Több lakosok által aláirt Írásbeli folyamodás terjesztetik elő az eránt, hogy a napnyugoti /Zug/ lógert mivel az nagyon is útban van mind embernek, mind jószágnak; e mellett ha netáni tüz támadna a lógerben» arról a közelség miatt nagyon könnyen az egész város is megéghetne - tétessék vissza a régi hellyére a kert zugba. A beterjesztett kérelem méltányoltatván a folyamodóiénak, s az 1, .11 és 12—

к tizedbeli lakosságnak is megnyugtatására elhatároztatik, hogy a napnyugoti loger, régi hellyére a kertzugba áttétessék. Egyszersmind ez alkalommal fel emiitvén, hogy mindjárt a város környékén alig lo ölnyi távolságban lefészkelni szokott rakományok — mellyeknak kuiömben is a rendes lógerben van hellyök» szintúgy veszedelmesek lehetnek a városnak megégheté— sere nézve mint a közel lógerek, ezennel elhatároztatik, hogy jövőre a takarmány vagy tüzrevalőnak a város közelében! tartása és lerakása egyáltalában senkinek meg nem engedtetik, sott inkább attól mindenki a netalán eshető kár megtéritése és lo 293 ft birság terhe alatt szigorúan eltitatik." A lógerek másik veszélye a lopás volt. A tanácsi jegyzőkönyvek általában nem foglalkoznak ilyen ügyekkel, csak azokkal* - 153 ~