Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A rend helyreállásával ismét visszaáll a kialakult osztási forma. Az uj szelek azonban a nádasok felett is fújdogálnak. Az árvizmentesitések következtében a nádasok is visszaszorulnak a kiszáradó réttel együtt. 1855-ben a redemptus lakosok azt kérik a tanácstól, hogy ezután ne egyéneknek, hanem tizedeknek adják ki a nádvágási jogot, igy maguk között a felosztást jobban meg tudjaKcsinalni. Érvelésük egyik fontos pontja, hogy a szegénységet viszszaszoritsak : n ... a rétnek, különösen pedig a téli nádiásnak leginkább csak azok veszik hasznát, kiknek ahoz éppen semmi jogok sincs - többnyire az irredemptus lakosok pusztitják le a rétről a nádat, még a nagy föld adóval terhelt birtokos lakosságnak csak nem egész általánossága nád nélkül marad, vagy csak igen kevesen élvezhetik a különben földbirtokaik után egyenesen csak őket illető e beneficiumot. s miután általánosságban tudva van, hogy a gazdálkodó nem '

kaphat gazdaságához elegendő cselédet, mert a szolgálatból élő szegényebb sorsuak csak azért nem állanak szolgálatba, 234 mivel a rétbőli keresetre vetik magokat." /Kiemelés B.T./ A nád évenkénti újraosztása, is egyidőben szűnik meg a többi hasonló rendszerű terület osztásával, az 1860-as,évek közepén. A nád azonban tovább is szivósan tartja magát. Olykor napjainkban is egy-egy vizesebb esztendő alkalmával a buzavetésékben sürün zöldéig hirdetve, hogy itt egy századdal korábban még a rét volt az ur. A megfogyatkozott nádasok nem tudták tovább kielégíteni a sokféle igényt. Lassan as építkezésben is éë' a tüzelésben is visszaszorult, jelentősége nagymértékben alászállt. . - lo9