Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)
jében levő füves térségeket nem kaszál talc le,, hanem meg — hagyták a ridegen tartott állatoknak. Azok télen az itt leszáradt avar füvön teleltek ki, azt legelgették, "... mely sok károk következnek pedig az illy elkövetett gyújtogatások által, az minden napi szomorú példák bizonyittyák, mivel némelyeknek már rakásban lévő gazzok égtek meg, de ha az öszve rakott takarmányok meg nem égnének is, elég ok volna tsak az is, hogy téli páscumra s_zólgálhatyám még a Rétek az , ilj.y gyújtogatok által tsak 212 ngjn haszon vehetetlenné tétetik.^ /Kiemelés B.T./ Az évenkénti szántóföld osztáshoz hasonlóan a réteket is ugyanúgy nyilhuzás utján, birtokaránylagosan, é_ venként, mindig a kaszálást közvetlenül megelőző héten osztották ki. Általában az osztás egy hétig tartott. A rendszer korábbi időkre nyúlik vissza, végleges kialakulásában a redempciónak döntő jelentőséget tulajdonítunk. Az adatok a század közepe utáni évtizedre jelzik ennek a formának kiforrott megjelenését. 1?3б— ban még a rétnek csak egy részére vonatkozott a nyilas osztás, a többi területet a tilalom alól feloldották, s ki-ki szabadon kaszálhatott, amennyire 214 szüksége volt. 1752-ben többen a tilalom allenére a megengedettnél korábban fogtak fel kaszálót a szigeteken és ims nyomás földeken» amiért szigorú pénzbüntetésre Ítélik őket, , , 215 s csak aztán kaphatják mag a szénájukat, s vihetik haza. A vízmentes magaslatokon kaszált szénát rendszerint csak akkor tudták hazaszállítani, amikor felfagyott, s a jégen át meg lehetett közelíteni a kaszálókat. 1777-ben a tanács tilalmazza a lakosoknak, hogy a jószágaikat a szigetekre hajt— 216 лак legelni, aig onnan minden széna haza nem kerül. Azokról a helyekről, ahonnan könnyen haza lehet szállita- íoA- - .
