Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Csanádi István, kérésére kelt î " Csanádi István Ur levele fel olvastatott, mellyben arról attestátumot kér adatni 1— Közép termés idején egy jugerumon mi formán terem széna ? három, négy marha

s szekérrel való széna mennyi helyen terem, *s mit érhet közép áron? — 2— Azon rétes hely, mely Kardszag városa határával határ

оз

5 arra való é mindenkor, hogy Marha járó Föld légyen, vagy a* viz miatt nagy részént ollyan, hogy sem Marhával sem egyéb képpen nam lehet használni. Tapasztalás u— tán fel vétetvén ezen kérdések e* szerént határoztattak meg,Vs Attestatum rólok adatni rendeltetett, ugy mint ad 1-um Közép termésben ezen környéken a* nem viz öntötte földön szokott teremni 3 ember kaszálló helyén két 4 Marhás Szekér Széna, mellybol egy Szekérrel meg ér közép áron 5 Rftot. Ad 2-um Azon rétes helynek használhatása, melly a* Kardszagi Határral határos, mivel sokszor árvizzel meg telik az áradástól, annak nagyságától, tartósságától *s a* viz jövetelének idejétől függ, mellyet hasznára nézve meg határozni nem lehet, igaz, iiogy marhával járni nem minden21o kor lehet, de ollyankor nádat ád." 1789-ben pedig arra a kérdésre, hogy hány szekér szénát lehet a karcagi szigeteken .esztendőnként kaszálni — a következő választ adták i " ... egész Kardszagi szigeteken 46 szekér Szénát és 58 szekér sássat lehet alkalmas időben kaszálni," Arra is van egyetlen adatunk, hogy gondatlanságból felgyújtotta valaki a rétet, s ebből sok kár keletkezett. Egyetlen példa nem elegendő az általánositásra, mégis megkockáztatjuk azt az állitást, hogy az adat mögött általános tendenciát véljünk. Arról van ugyanis szó, hogy a rétek belse— •* lo3 —