Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

a tizedek között, hogy eldöntsék a sorrendet. A tizedeken belül az osztás házsorjában ment. Mindenkinek kisérték a tőkéföldje arányában járó nyilasát.. Az osztást végző tanácstagok fáradozásaikért pénz* vagy az osztásra kerülő kaszálóból külön darabot kaptak. Ugyancsak járt az osztóknak a járulékföldek felparcellázásáért is fáradságuk fejében maghatározott terület.Ezeket a jutaloaföldeket szak alföldekn

ek is nevezték: n ... azértis a' nelly Szántó Földek Szakáll földeknek neveztetének *s a* Tanácsbelieknek rendes osztásokon fellyül adattattak : azok maradjanak a* közönséges oeconomiára ..." Kissé lentebb pedig a következőt találjuk bejegyeve a tanácsi jegyzőkönyvbe : "Comit tál tátik az is, hogy mind Szakáll földet, ugy Szakáll füvet senkinek a* rendes osztáson kivül adni ne merés.zellyenek..."

1

"

9 A következő részben példáink a réthasználat fellelhető jellegzetességeit igyekszenek összefoglalni. 1762-ben p büntetést róttak ki arra, aki a réti tilosban kasz£L tátott. 1765-ben elrendelik, hogy " Minden Gazda egy rakásban takarítsa a mezőben lévő szénáját takarmányát, hogy könnyebben lehessen Őriztetni a kártételtül.»

201 1786-ban egy verekedésnek az lett az eredménye, hogy a győgyitásra ráment két láncalja székes földön termett takarmány/

02 1794-ben a városgazda azt terjeszti a tanács elé, hogy .jelöljenek ki egy küldöttséget, melynek-az lesz a feladata, hogy falmérje, vajon a jelenlegi jószagállománynak elegendő takarmány áll-e a rendelkezésére. Amennyiben ugy látják, hogy kevés lesz, . ugy más helységekből szerezzenek. -loi-