Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

lessége 8,7 - 3 m. A hajó hossza 9,7 a. Agyagba rakott, habarccsal öntött alapozása egy méter széles volt

s Padlózata döngölt agyagréteg, amelynek nyomait főleg a szentélyben rögzíthették. A laposivü szentély alapján a templom épitése a XII.sz. végére, esetleg a XIII. sz.-ra tehető a csévharaszti és alsópáhoki analógiákhói kiindulva. A templomdomb peremén, váltakozó szélességű és mélységű árok húzódott, a K-Ny-i irányban 3o» É-D-i irányban 26 méter, ovális alakú területet határol, középen a templommal. A Ny-i részen az árok átsatszete trapézalaku és itt a külső és belső oldalon nagyméretű oszlophelyek voltak, amelyekből arra következtet az ásató, hogy az árokrendszer Ny—1 negyedét palánksze— rü kexitéssel látták el a terület védelmére. Az árok a templom körüli temetőt zárta le s lényegében a kerités szerepét töl tötte be. E területen 13a, XJV-XVII. sz. közé datálható sir került elő. Kiemelkedő a 113. sir pártás öwerete. Formája és mérete alapján fiatal lány öltözetéhez tartozott. A színvonalas kivitelű gyöngyös párta jól képzett mester munkája és jogos feltételezése Horváth Bélának, hogy Debrecenben készült, ahol ez az iparág a XVI-XVIII. sz-ban igen,fellendült. A lelet korát a XVII. sz. második felére teszi. Az előbbihez ha sonlóan fontos lelete a 112. sir téglalap— és szegletes véretekből álló pártaöve

s ame^y a középnemesség és a módos parasztság körében volt divatban. A Veretek gyöngyös,kérete, gótikus betűsora, szövéstechnikát utánzó diszitése alapján a XV.sz-ra keltezhető. 2./ A temetőárkon kivül a templomdomb K—i és Ny-i lejtőjén helyzkedett,el az Árpád—kori temető, amelyből 4-oa sir ke*» rült föltárásra, A legkorábbi sirokat a Xl.sz—ra keltezi „ 34 «